Nyugdíj vagy egészség? Kénytelen a magyar választani
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint 2023 a korrekció éve volt a biztosítói és pénztári szektorban, ahol a magyaroknak dönteniük kell, hogy egészségükre vagy nyugdíjas éveikre költenek-e inkább.
A biztosítási szektor díjbevétele 1 600 milliárd forint fölé nőtt, ami 6,5 százalékos növekedést jelent, bár ez elmarad a korábbi évektől. A nem-élet ág díjbevétele az inflációval lépést tartott, az élet-ágban viszont csökkenés volt tapasztalható. A szektor tőkemegfelelése jelentősen, 195 százalékra nőtt, de a pótadó hatására a biztosítók adózott eredménye csökkent, és a saját tőke arányos nyereség 5,4 százalékra mérséklődött. A jegybank a volatilitás csökkentését tűzte ki célul, és a szektor befektetéseinek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírokban található. Nagy Koppány, az MNB Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője szerint a szektornak jelentős szerepe van a gazdaság finanszírozásában. Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége is erősödött, új eszközökkel, mint a próbavásárlások, lépnek fel a fogyasztók védelmében. A lakásbiztosítási kampány során a piac körülbelül 20 százaléka megmozdult, ami 600 ezer szerződést jelent. Az online szerződést kötő ügyfelek közel harmada választja a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást (mfo).
A nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket az egyéni befizetések működtetik, és Nagy Koppány szerint a rendszer átalakítására lenne szükség, különösen a munkáltatók bevonásával. A 25 év alattiaknak csak 3 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítási formával, és a 40-es korosztályról is alacsony számokat mutat a statisztika. A pénztárak rekordhozamokat produkáltak, nominálisan 7 százalékos, reálértéken pedig 2 százalékos pluszt értek el. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagok közel fele nem fizeti meg az egységes tagdíjat, ami a fiatalabb generáció megszólításának és a passzív tagok aktivizálásának elmaradása miatt van. Az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora viszont nő, és már meghaladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, és a befizetések és adójóváírások összege közel 150 milliárd forint volt, miközben a kifizetések is emelkedtek. A tagság vagyona összességében 1 900 milliárd forint fölé nőtt, és a nyugdíjpénztárak működési eredménye pozitívra fordult. A közvetítők száma csökkent a lakossági hiteleknél, de a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések számában kiugró növekedést láthatunk.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A szektor nyeresége és jövedelmezősége három éve csökken, aminek egyik oka az extraprofitadó, de a szektor bő 85 százaléka még így is nyereségesen működik.
A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma kiugróan, 62 százalékkal nőtt, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma azonban csökkent. A BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot. A három legnagyobb tőzsdei részvény rangsora változatlan maradt: OTP, Richter, Mol. Az OTP folytatta a 60 milliárd forintos visszavásárlási programját, és szerdán több mint félmilliárd forint értékben, 31 673 darab OTP törzsrészvényt vásárolt 17 604 forint/darab átlagáron, amivel a saját részvények állománya 0,76 százalékra nőtt. Az OTP eddig összesen 31,8 milliárd forint értékben vásárolt vissza részvényeket a program keretében. A befektetési alapkezelők 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt. A nyilvános ingatlanalapok állománya is emelkedett, és az alapkezelői szektor 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly.