Az ukrajnai háború környezeti károkról szóló tanulmány
Az orosz–ukrajnai háború első két évében keletkezett üvegházhatású gázok kibocsátása 175 millió tonnát tett ki, ami meghaladja Hollandia éves kibocsátását.
A The Kyiv Independent által ismertetett kutatást az ukrán környezetvédelmi minisztérium végezte zöld civil szervezetekkel közösen, és a tanulmányt csütörtökön hozták nyilvánosságra. A háború következtében történt üvegházhatású gázok kibocsátása 32 milliárd dolláros kárt okozott az első két évben, de a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mivel az orosz megszállás alatt álló területekről nem állnak rendelkezésre adatok.
A kibocsátások magukban foglalják a háború közvetlen hatásait, mint a bombázások, ágyúzások, erdőtüzek és az energetikai infrastruktúra károsodását, valamint a kapcsolódó hatásokat is, beleértve a menekültáradatot, a repülőgép-forgalom átirányítását és az újjáépítés jövőbeli kibocsátási költségeit.
A katonai tevékenységek következtében keletkezett összes kibocsátás mintegy 51,6 millió tonnát tett ki, amelyből 35,2 millió tonna az orosz csapatok üzemanyag-fogyasztásából származott. Emellett a háború további környezeti katasztrófákat is okozott, mint például a Nova Kahovka-i gát elleni orosz támadás következtében kialakult árvíz, a harci tevékenységek által előidézett súlyos erdőtüzek, a tönkrement termőföldek és az elaknásított ukrán területek.
A kutatás azonban csak az üvegházhatású gázok kibocsátásából eredő károkat tartalmazza, a többi környezeti katasztrófa következményeit nem számolta bele. Az újabb fejlemények között nincs jelentős változás a környezeti károk terén, de a NATO-főtitkár figyelmeztetése szerint a katonai eszközök késedelmes átadása további következményekkel járhat Ukrajna számára, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatják a környezeti helyzetet is.
A hétvégi svájci békecsúcs előtt Kína lobbizik a fejlődő országoknál, hogy csatlakozzanak az Ukrajnára vonatkozó alternatív béketervéhez. A Luzernben megrendezésre kerülő békecsúcsra már 90 állam és szervezet jelezte részvételét, azonban Oroszországot nem hívták meg, és Kína sem vesz részt az eseményen, mondván, hogy a konferencia nem felel meg az ő elvárásaiknak, különösen azért, mert Oroszországot kizárták. Pekingi diplomaták szerint a találkozó csak meghosszabbítaná a háborút, és sok fejlődő ország osztja ezt a nézetet. Kína álláspontja komoly dilemmát jelenthet a fejlődő országok számára, mivel fontos számukra a béke és stabilitás fenntartása globális szinten, ugyanakkor gazdasági és politikai kapcsolataikat is mérlegelniük kell mind az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Kínával, mind pedig Nyugattal.