Az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok be nem tartása miatt

Az Európai Bíróság 200 millió eurós (jelenlegi árfolyamon közel 80 milliárd forintos) bírságot szabott ki Magyarországra a kormány uniós menekültügyi szabályokkal kapcsolatos mulasztásai miatt, a bírság napi 1 millió euróval növekszik, így döntött a testület csütörtökön. Az összeg jóval magasabb, mint az eredeti javaslat legalacsonyabb határa.

Az Európai Bíróság szerint ez a "mulasztás, amely szándékosan kerüli az uniós politika alkalmazását, példátlan és rendkívül súlyos uniós jogszabályok megsértését jelenti" – áll az ECJ döntésének indoklásában.

A magyar kormány 3,5 év alatt sem tudott megfelelően eleget tenni az ítéletnek. Az Európai Bizottság a magyarországi tranzitzónák miatt indított kötelezettségszegési eljárást, amely írásbeli váltások sorozata után az EU Bíróságához került. A magyar kormány 2020 decemberében elvesztette az ügyet, és bár tett néhány lépést, például bezárta a tranzitzónákat, az Európai Bizottság szerint nem hozta teljes mértékben összhangba a magyar jogszabályokat az ítélettel.

Még a tranzitzónák bezárása után ideiglenesen bevezetett rendszer is jogellenesnek bizonyult egy másik ügyben tavaly júniusban. E rendszer szerint a magyar határon benyújtott menedékkérelmeket – néhány kivételtől eltekintve – csak akkor dolgozzák fel, ha a kérelmező korábban szándéknyilatkozatot nyújtott be a magyar nagykövetségen Kijevben vagy Belgrádban, amelyet elfogadtak és kiállítottak belépési engedélyt.

Az EU testülete ezért lépett a következő lépésre 2022 februárjában, és kérte az EU Bíróságát, hogy szabjon ki bírságot. Első körben napi legalább 5 500 eurós bírságot kért az utolsó és a jelenlegi ítélet közötti időszakra. Ez már decemberben körülbelül 1 millió eurót (majdnem 400 millió forintot) tett ki, és megfontolták a napi bírság 16 000 euróra emelését, ha a magyar kormány még ezután sem hajtotta volna végre az ítéletet. A bíróság úgy döntött, hogy napi 900 000 euróval növeli az menekültügyi rendszerre, és 100 000 euróval a kitoloncolási rendszerre kiszabott összeget, ami összesen napi 1 millió eurót tesz ki.

Az ilyen büntetéseket levonhatják az érintett EU-tagállamnak járó támogatásokból. Lengyelország 2021-ben hasonló bírságot kapott a bírósági rendszer átalakítása miatt, napi 1 millió eurós büntetéssel, amelyet 2023-ban fellebbezés után felére csökkentettek.

Az EU bíróságának három lehetősége volt:

• ellenezni az Európai Bizottság véleményét és kijelenteni, hogy a 2020-as ítélettel való megfelelést;
• elfogadni az Európai Bizottság javaslatát a bírság és az összeg tekintetében;
• elfogadni, hogy bírságot kell kiszabni, de módosítani (csökkenteni vagy akár növelni) az összeget.

A magyar kormány cselekedetei valójában megsértik az EU egyik alapelvét. A bíróság csütörtöki indoklásában azt mondta, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja "az őszinte együttműködés elvét, szándékosan kerüli az uniós közös politika alkalmazását az nemzetközi védelem terén és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok eltávolítására vonatkozó szabályokat. Ez a magatartás komoly fenyegetést jelent az uniós jog egységére, amelynek rendkívül súlyos hatása van mind a magánérdekekre, különösen a menedékkérők érdekeire, mind a közérdekre" – mondta a bíróság.

A bíróság szerint

"Magyarország kötelezettségeinek elmulasztása, amelynek hatására más tagállamokra hárul a felelősség, beleértve a pénzügyi felelősséget is, hogy az uniós jog szerint biztosítsák a nemzetközi védelem iránti kérelmek fogadását, azok vizsgálatát és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérését, komolyan aláássa a szolidaritás elvét és a tagállamok közötti felelősségmeggosztás elvét" – mondta a bíróság.

Többet veszíthetünk, mint a növekvő napi bírságok. Az uniós menekültügyi kérdésekkel kapcsolatos komoly kockázatok miatt az Európai Bizottság blokkolta Magyarország kifizetéseit az EU belügyi alapjából, de ez az egyik olyan feltétel, amely nem része semmilyen más eljárásnak, amely magyar forrásokat érint. Ez azt jelenti, hogy például nem ezért tartják vissza a felzárkóztatási alapok 22 milliárd eurójának többi részét, amelyek egy részét már elérhetővé tették, vagy a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapot. Ez a legkisebb horizontális feltétel, amely csak a felzárkóztatási alapok 0,3%-át blokkolja.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bíróság nyilvánvalóan politikai bíróság. A vasárnapi EP- és önkormányzati választások óta tartott első kormányzati sajtótájékoztatón Gulyás azt mondta, hogy a bíróság gyávának tartotta, hogy csak az EP-választások után hozták nyilvánosságra az ítéletet, amely magában foglalja a 200 millió eurós bírságot. Gulyás szerint az ítélet túllépte a kérelem hatókörét, mivel az Európai Bizottság eredetileg kisebb bírságot kért Magyarországra (naponta legalább 5 500 eurót az utolsó és a jelenlegi ítélet közötti időszakra, és a napi bírságot több mint 16 000 euróra emelte volna, ha a kormány még ezután sem hajtotta volna végre az ítéletet). Ezzel szemben a bíróság 70-szeresére növelte a kért bírságot, ami Gulyás szerint emlékeztet a kommunista terroruralomra és a Rákosi-rendszerre, amikor "a bizottság börtönt kért, halálos ítéletet hoztak". Gulyás megerősítette, hogy a kormány először megvizsgálja az ítéletet és megnézi, mit lehet tenni vele, mivel az Európai Bíróság "nyilvánvalóan politikai bíróság".

Az EU rendszere átalakul. Jelenleg az a szabály, hogy a menedékkérelem vizsgálatának felelőssége azon tagállamra hárul, ahol a kérelmező átlépte az EU külső határát. Ez gyakorlatilag a Szövetség külső határai mentén fekvő országokra hárítja a felelősséget. Ha a kérelmező nem regisztrál náluk – mondjuk mert egy extra adminisztratív lépést kellene megtennie és inkább máshol próbálkozik, vagy egyszerűen átengedik őket – nincs további felelősségük. Az EU menekültügyi statisztikái szerint a legtöbb kérelmet általában Németországban és Ausztriában nyújtják be, nem pedig a külső Schengen-határ menti országokban. Válaszul ezek az országok, többek között, 'ideiglenes' határellenőrzéseket vezettek be, megkerülve a Schengen-szabályokat, amelyeket minden hat hónapban meghosszabbítanak.

Az EU menekültügyi rendszere jelenleg átalakulóban van, például azzal, hogy bevezetik a gyorsított 'határmenti eljárást' azoknak a kérelmezőknek, akiknek kérelmeit alaptalannak tartják és valószínűleg elutasítják, és akiket a határ közelében kell tartani (akár egy tranzitzónában is). A csomag kulcselemeit a tagállamok – az Európai Parlament után – idén májusban fogadták el.

A csomag kedden lépett hatályba, de a legtöbbjét csak 2026 júniusától kell végrehajtani. Az Európai Bizottság szerdán bemutatta végrehajtási tervét, amelynek célja, hogy a tagállamok a határidőre készen álljanak. A dokumentumot a belügyminiszterek tanácsának csütörtöki ülésén mutatják be, és a kormányoknak december 12-ig kell elkészíteniük nemzeti végrehajtási terveiket. A bemutatón felszólaló Margaritis Skinas, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy bár szeptemberig várhattak volna ezzel, több időt akartak adni a tagállamoknak. (Nem mondta, hogy a magyar kormány júliusi tanácsi elnökségének átvétele játszott-e szerepet a döntésben.).

Közben az EU nem uniós országokkal tárgyal a migráció csökkentése érdekében: tavaly ősszel aláírt egy megállapodást Tunéziával, és néhány hónappal ezelőtt Egyiptommal és Marokkóval, amelyek mind a migráció csökkentésére irányulnak. Májusban a cseh miniszterelnök, Petr Fiala bejelentette, hogy a 27 tagállamból 19 támogatja a menekültügyi kezelés kiszervezését az EU-n kívüli országokba. Az Euractiv beszámolója szerint az olasz kormányfő, Giorgia Meloni társaságában azt mondta, hogy a két ország "tovább akar menni, mint ahová a migrációs paktum visz minket". Meloni hasonlatot vont Olaszország Afrikára vonatkozó fejlesztési tervéhez és ahhoz a megállapodáshoz, amely szerint Olaszországba érkező menedékkérőket Albániában lévő menekülttáborokban helyeznek el, amíg kérelmeiket feldolgozzák.

A magyar miniszterelnök a közösségi médiában reagált az ECJ ítéletére, azt mondva, hogy a döntés

"felháborító és elfogadhatatlan. Nem fogunk engedni a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédeni fogjuk határainkat és védeni fogjuk a magyar embereket!"

Gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról és Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!