A magyar akkugyártás jelentős visszaesése
Az ipar egésze és a legtöbb alág többet termelt idén áprilisban, mint tavaly áprilisban, de az akkugyártás 20 százalék fölötti visszaesést szenvedett el, hiába volt több munkanap a hónapban.
2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól. A KSH jelentése szerint a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.
A járműgyártás volumene 7,0 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten, a közúti gépjármű gyártása 8,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a villamos berendezés gyártása, amely a feldolgozóipari súly 10,3 százalékát képviseli, 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az akkumulátor és szárazelem gyártásának volumene 23 százalékkal esett vissza, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 7,2 százalékkal bővült.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, amely a feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adja, 9,8 százalékkal emelkedett. Az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása viszont 12,4 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, minden alágazatban 8,9 és 51 százalék közötti mértékben növekedett a termelés volumene. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült.
A KSH szerint a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál, az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány azonban április végén még mindig 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A KSH részletes adatközlése megerősíti az ipar másfél éve tartó lejtmenetét, amelyet elsősorban a fejlett országok gyenge kereslete okoz. Az exportpiacok döcögése miatt a hazai ipari ágazatok szinte mindegyike gyengén teljesít, különösen a húzóágazatok, mint az autógyártás és az akkumulátorgyártás. Az akkugyártás hónapok óta tartó lejtmenetét nem csak az újautó-vásárlások gyengélkedése, hanem a fogyasztói preferenciák lassú változása is okozza.