A hazai akkugyártás válságban
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a hazai ipar áprilisi teljesítménye jelentős ellentmondásokat mutat: nyers adatok szerint 6,4 százalékos növekedés figyelhető meg, azonban a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok szerint 2,4 százalékos csökkenés történt az előző év azonos időszakához képest.
Az eltérés oka, hogy idén több munkanap volt áprilisban, mint tavaly, ami csak látszólag javítja az adatokat, valójában azonban az iparág kevesebbet termelt. A visszaesés több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a kereslet csökkenése miatt kevesebb terméket tudunk külföldre eladni, másrészt a feldolgozóipar, amely a magyar gazdaság húzóágazata volt, most rendkívül gyenge teljesítményt nyújt.
A járműgyártás, amely a feldolgozóipari termelés 26 százalékát adja, 7,0 százalékkal bővült, míg a villamos berendezés gyártása, amely 10,3 százalékos súllyal bír, 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az akkumulátor és szárazelem gyártás, mint jelentős alágazat, 23 százalékkal esett vissza, ami minden eddiginél nagyobb mértékű csökkenést jelent.
Ez különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy a magyar kormány a gazdaság jövőjét erre az ágazatra helyezte, miközben kereskedelmi háború alakul ki a nagyhatalmak között, amelyben az USA és Európa védővámokkal védi saját piacait az olcsó kínai termékektől, Magyarország pedig nyitott a kínai befektetők felé. Az Európai Bizottság akár 38 százalékos büntetővámot is kivetne a kínai elektromos autókra.
Az ipar többi alágazatának teljesítménye vegyes képet mutat: a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása 9,8 százalékkal nőtt, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 18,8 százalékkal bővült, a gyógyszergyártás kibocsátása 13,5 százalékkal emelkedett, míg a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása is növekedést mutatott. Ezzel szemben a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás továbbra is csökkenő tendenciát mutat.
Az ipar aktuális nehézségeit jelzi, hogy az összes meglévő rendelésállomány 18,1 százalékkal maradt el az előző évitől, az új rendelések volumene viszont 13,6 százalékkal nagyobb volt. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek, de a villamosberendezés gyártása alágazatban 12 százalékkal kevesebb új megrendelés érkezett.
Vármegyei szinten változó teljesítmény
Míg márciusban a vármegyék többségében csökkenő ipari termelés volt jellemző, áprilisra a helyzet megváltozott, és csak két vármegye maradt el az előző évitől: Veszprém vármegyében 4,8, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 1,7 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb növekedést Tolna, Bács-Kiskun és Somogy vármegyékben regisztrálták, ahol az ipari termelés 23,9, 20,7, illetve 12,3 százalékkal bővült az előző évhez képest.