A NATO Ukrajnába tervezett missziójáról Szijjártó Péter és Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint veszélyes és felesleges a NATO által tervezett ukrajnai misszió, de Magyarország nem fogja blokkolni a többi tagállam döntését.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország és a NATO-tagországok többsége eltérően látja az ukrajnai konfliktust és a béke megteremtésének lehetőségeit. Szijjártó Péter a Facebook-oldalán kifejtette, hogy a NATO egy ukrajnai koordinációjú misszió elindítására készül, amit Magyarország veszélyesnek és feleslegesnek tart. Ennek ellenére, mivel a NATO 31 tagállama másként gondolja, Magyarország nem fogja ezt megakadályozni.

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, és kiemelte Magyarország NATO-hoz való lojalitását, amelynek jeleként 1300 magyar katona vesz részt a szervezet misszióiban. A kormányfő kérte, hogy a NATO-n kívüli katonai akciók önkéntes alapon történjenek, amit Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megerősített.

Szijjártó Péter szerint a háborús eszkaláció veszélye jelenleg nagyobb, mint valaha, és folyamatos küzdelemre kell számítani Magyarország biztonságának megőrzése érdekében. A miniszter kiemelte, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, és ebben a törekvésben a vasárnapi választási eredmények is megerősítést jelentenek.

Szijjártó bejegyzése érdekességként említi, hogy a közleményt nem sokkal Orbán Viktor és a NATO-vezér sajtótájékoztatója előtt adta ki, amelyet élőben közvetítettek. A sajtótájékoztató során Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítették, hogy Magyarország nem akarja blokkolni a többi tagállam által támogatott NATO-döntéseket, még akkor sem, ha azok eltérnek Magyarország nézeteitől. Stoltenberg kiemelte, hogy Magyarország értékes tagja a NATO-nak, és folytatni fogják Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását az orosz invázió után, évente legalább 40 milliárd euró értékű katonai és humanitárius segélyek formájában. A NATO-főtitkár megerősítette, hogy a szervezet elkötelezett minden szövetséges védelmében, és támogatja a NATO keleti szárnyának országait a külső fenyegetésekkel szemben.

Orbán Viktor korábban említette, hogy megvitatta Magyarország kizárását a NATO ukrajnai missziójából Stoltenberggel. A NATO-főtitkár látogatása során felmerült, hogy a katonai segítségnyújtás koordinációját az Egyesült Államoktól a NATO-hoz tervezik átadni, egy nem harcoló NATO-misszió létrehozásával az ukrán csapatok számára, és hosszú távú pénzügyi támogatás biztosításával. Orbán Viktor határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem kíván ilyen bevonódást, és bár Magyarország más véleményen van az ukrajnai háború kapcsán, nincs képessége arra, hogy megváltoztassa a többségi véleményt.

A NATO-főtitkárral való tárgyalás után Orbán Viktor szerda reggel ismét összeült a kormánnyal a Karmelita kolostorban. Az ülésen minden bizonnyal köszöntötték Hankó Balázst, az új kulturális és innovációs minisztert, miután Csák János lemondott tisztségéről. A miniszterelnök a találkozó után közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy „Magyarország területén kívüli katonai akcióban nem kell részt vennünk. Sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küldünk a háborúba!”. Az utolsó kormányinfón Gulyás Gergely és Vitályos Eszter tájékoztatták a sajtót, hogy Magyarország súlyos büntetést kaphat az Európai Unió Bíróságától, a döntés már megszületett, de a kihirdetéssel megvárják a június 9-i választásokat.

Márki-Zay Péter, a hódmezővársárhelyi polgármester és korábbi miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor közösségi média bejegyzésére reagálva felvetette a kérdést: „Csád?”. Ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány 200 magyar katonát készül küldeni az afrikai országba, ami ellentmondhat a miniszterelnök állításának, miszerint Magyarország nem küld embert, fegyvert, sem pénzt a háborúba. A tárgyalódelegáció egyik oszlopos tagja éppen a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár volt.

A következő Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő tartja, amely 2024. június 13-án, csütörtökön 11:00 órakor kezdődik. Ez lesz az első kormányinfó az önkormányzati és az Európai Parlamenti választások óta, így várhatóan számos kérdés érkezik majd a kormányhoz, többek között Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozójával kapcsolatban is. Emellett részletek derülhetnek ki a zöld rendszámok korlátozásáról, valamint a Liberty Dunaújváros két kokszoló kemencéjének leállítási folyamatáról is, amelyek a választások után kerültek bejelentésre.

A NATO-főtitkár budapesti látogatása során Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben, és ezt Jens Stoltenberg elfogadta, ugyanakkor a miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország teljesíti a NATO számára vállalt kötelezettségeit. A látogatás fontos része volt a NATO alapításának 70. évfordulójára tervezett washingtoni csúcstalálkozó előkészítése, amelynek egyik fő témája a NATO feladata az ukrajnai háborút illetően és az orosz-NATO viszony is lesz. A biztonságpolitikai szakértő, Kis-Benedek József szerint a budapesti látogatás kapcsán elhangzottakat megvitatják majd a többi tagországban is, és érdekes lesz hallani, hogy a szervezet nagy, erősebb tagjai miként vélekednek majd.