Macron összefogásra szólítja fel a demokratikus pártokat
Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést és új törvényhozási választásokat írt ki, első sajtótájékoztatóján pedig arra kérte a „demokratikus pártokat”, hogy csatlakozzanak hozzá a szélsőségek legyőzése érdekében.
Macron hangsúlyozta, hogy az előrehozott választások a szélsőjobboldali és a demokratikus, kormányozni képes erők közötti választást jelentenek, és a vasárnapi Európa Parlamenti eredmények után demokratikus válaszra van szükség. Az elnök kijelentette, hogy nem kíván részt venni a választási kampányban, ezt fiatal miniszterelnökére, Gabriel Attalra bízza, és elutasította a tévévitát Marine Le Pennel, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetőjével.
Macron Eric Ciotti, a Köztársaságiak pártjának vezetőjét is kritizálta, aki nemrégiben nyitottságot mutatott egy esetleges szövetségre a szélsőjobboldali RN-nel. Macron szerint Ciotti "az ördöggel kötött szerződést", ami a Köztársaságiakon belül nem talált pozitív fogadtatásra, és jelenleg Ciotti lemondását szeretnék elérni.
Az elnök továbbá arra szólította fel a szociáldemokratákat, a zöldeket és a kereszténydemokratákat, hogy egyesüljenek egy kormányzati paktum érdekében. Beszélt a közigazgatási területekkel kapcsolatos módosításokról és a közszolgáltatások büdzséjének emelésének szükségességéről is. Macron szerint a többi párt nyugdíjjal kapcsolatos javaslatai a rendszer csődjét jelentenék, ezért ezeket elutasítja.
A külpolitikai kérdésekben Macron elutasította a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal diplomáciai elképzeléseit, és bejelentette az Új-Kaledóniáról szóló alkotmánytörvény felfüggesztését, amely zavargásokhoz vezetett. Az elnök a vasárnapi EP-választás első exit polljai után jelentette be a nemzetgyűlés feloszlatását, miután pártja, a Renaissance és a centrista szövetség csak második helyen végzett, jelentős lemaradással a Nemzeti Tömörülés mögött.
Macron szerdán felszólította mindazokat, akik „nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előrehozott nemzetgyűlési választások „előtt vagy után”. Azt szeretné, hogy amikor eljön az idő, összefogjanak azok a jószándékú nők és férfiak, akik együtt nemet tudnak mondani a szélsőségekre, felszólítva az elnöki táborhoz tartozó pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat más erőkkel. Az államfő az EP-választáson harmadik helyen végzett szocialistákhoz és az ötödik helyre került jobbközép Köztársaságiakhoz szólt, elutasítva a győztes szélsőjobboldalt, amely szerinte a kirekesztésre építi a politikáját, és a negyedik helyen végzett radikális baloldalt, amelyet antiszemitizmussal és antiparlamentalizmussal vádolt meg.
Emmanuel Macron értelmezése szerint Franciaországban „van egy düh, amely kifejeződött” az EP-választáson, ezért nem hajlandó „úgy tenni, mintha semmi sem történt volna”. A június 30-ra és július 7-re kiírt kétfordulós nemzetgyűlési választásokat „a tisztázások megmozdulásának” nevezte annak érdekében, hogy „ne a szélsőjobboldalnak kelljen átadnia a hatalom kulcsait 2027-ben”, a következő elnökválasztáson. Macron francia elnök kedden kijelentette, biztosan nem mond le, függetlenül attól, hogy mi lesz az időközi parlamenti választás eredménye.
A francia elnök pártja, a Reneszánsz és koalíciós partnerei 14,6 százalékos támogatottsággal a második helyet szerezték meg a vasárnapi EP-választáson, míg az RN a voksok 31,37 százalékával végzett az élen. Macron már a 2027-es elnökválasztásra is készülhet, és egyes szakértők szerint előnye is származhat abból, ha a szélsőjobboldal alakíthat idén nyáron kormányt. A szavazásra jogosult franciák első körben június 30-án adhatják le voksaikat, a parlamenti választás második fordulóját pedig július 7-én rendezik.
Amikor Élisabeth Borne januárban lemondott a miniszterelnöki posztjáról, helyét az addigi oktatási miniszter, Gabriel Attal örökölte meg, aki a 34 éves politikus az ország valaha volt legfiatalabb kormányfőjeként debütált. Az RN győzelme esetén a párt 28 éves elnöke, Jordan Bardella lehet a miniszterelnök. Bardella költséges terveket vázolt fel nemzeti szinten, többek között szuverén alap létrehozását az energia- és védelmi beruházásokhoz, nyugdíjemelést, alacsonyabb energiaárakat, az alacsony bérek 10 százalékos emelését és a vállalati járulékok csökkentését.
Macronék egy friss Harris-mérésben inkább a 20 százalékhoz állnak közel, mint a 15-höz, miközben az RN-nek a mandátumbecslés 235-265 közötti mandátumot ígér, 289 az abszolút többség. Ez alapján reális forgatókönyv egy újabb többség nélküli parlament, de a kampány tükrében akár egy RN-győzelem is.