Kínai holdszonda hozhat áttörést az európai űrkutatásban?
Európa az űrkutatás terén új lehetőségek felé nyithat, miután Kína először vitt európai műszereket a Holdra, miközben az amerikai holdprogramban háttérbe szorult.
Kína űrprogramja eddig zárt volt, de most először vitt magával európai műszereket a Holdra, miközben Európa egy fokkal hátrébb került az amerikai Artemis holdprogramban. A 2024-es június izgalmas időszak volt az űrkutatás számára, amikor is a Boeing Starliner űrhajója sikeresen szállított űrhajósokat, a SpaceX óriásűrhajója, a Starship pedig sikeres tesztet hajtott végre. Eközben Kína űrszondát küldött a Hold Földről nem látható oldalára.
A Csang'o-6 sikeresen leszállt a Holdon, mintát vett a felszínéből, és a visszatérő egysége már hazafelé tart a mintákkal. A küldetés történelmi jelentőségű, hiszen a kínai szonda az első, amely mintát hoz a Hold túloldaláról.
A Csang'o-6 a Hold déli sarkán található South Pole-Aitken medencében landolt, egy hatalmas becsapódási kráterben, az Apollo nevű kráterben. A Világűregyezmény értelmében a Holdon senki sem kiálthat ki saját területet, így a névadás szimbolikus jelentőségű lehet. A régióban jelentős mennyiségű vízre bukkanhatnak, ami fontos az űrkutatás és az emberi bázisok alapítása szempontjából.
A Csang'o-6 előtt csak egy űreszköz, a Csang'o-4 szállt le a Hold túloldalán 2019-ben, és a mintavétel is ritka: a legutóbbi mintát a Csang'o-5 hozta négy évvel ezelőtt. A kínai űrügynökség 2018-ban hirdetett nemzetközi pályázatot, amelyben a győztesek műszereit vitték a Csang'o-6 fedélzetén. A győztesek között voltak pakisztáni, francia, olasz és svéd műszerek is.
A svéd NILS (Negative Ions at the Lunar Surface) a Hold felszínén található negatív ionokat mérte, és ez volt az első alkalom, hogy az ESA műszerei méréseket végezhettek a Holdon. A South China Morning Post véleménycikkben méltatta a kínai-nyugati együttműködést.
Az ESA, bár nem versenyzőként, de résztvevőként van jelen az új űrversenyben, részt vesz az Artemis-programban és a Gateway űrállomás építésében. Az amerikai döntés, hogy a japánokat választották partnernek, Kínának szóló üzenet is lehet, jelezve, hogy az első ázsiai űrhajós valószínűleg nem Kínából, hanem Japánból érkezik majd a Holdra.
: (ESA, Politico, Space.com)