Az MNB új lépéseket tervez az életbiztosítások piacán
Az MNB Etikus 2.0 programot indít az életbiztosítások piacának erősítésére, és további intézkedéseket sürget a nyugdíj- és egészségügyi szolgáltatásokat ötvöző jóléti alapok létrehozására. Kandrács Csaba, a jegybank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke szerint a befektetési alapok jelentős növekedést mutathatnak a tőkepiacon.
A magyar háztartások vagyonának jelentős részét a magántulajdonú lakások teszik ki, amelyek állománya tavaly csak átlag alatt nőtt. Ezzel szemben a befektetési jegyek állománya 45 százalékkal, a kötvényeké 28 százalékkal, a biztosítási és pénztári tartalékoké pedig 17 százalékkal bővült. A készpénzállomány csökkenése mellett a magyarok még mindig nagyobb arányban tartanak készpénzt és állampapírokat az uniós átlaghoz képest. Kandrács Csaba hangsúlyozza, hogy a lakossági állampapír stratégia sikerének köszönhetően a magyarok kevésbé részesednek részvényekből és bankbetétekből, valamint összességében kevesebbet fektetnek életbiztosítási és nyugdíjpénztári termékekbe. Ezért fontos a fogyasztói edukáció és az öngondoskodás népszerűsítése.
Az életbiztosítási szektorban a folyamatos díjfizetésű életbiztosítások bővülése töretlen, azonban a visszaesés az egyszeri díjfizetésű konstrukcióknál figyelhető meg, amelyek költségszerkezete kevésbé bírta el a biztosítási pótadó terheit. Kandrács szerint ez a helyzet átmeneti lehet.
Az MNB az Etikus 2.0 keretrendszer bevezetésével kívánja javítani a megtakarítási jellegű életbiztosításokat. Az Etikus 1 sikerei után, amelyek a szerződések megmaradási idejének növekedését és a teljes költségmutató (TKM) értékek csökkenését eredményezték, az Etikus 2.0 további szigorú szabályokat vezet be az ügyfélérték javítása érdekében. Az EU szabályozásának megváltozása miatt szükséges a hazai szabályozás felülvizsgálata is.
A biztosítók jövedelmezősége 2023-ban 5,4 százalék volt, ami elmarad az MNB által meghatározott 10-15 százalékos célértéktől, de pótadó nélkül számítva magasan a célérték felett alakulna. A magyar biztosítók jövedelmezősége uniós szinten a középmezőnybe tartozik.
A nyugdíjpénztárak taglétszámában stagnálást, míg a nyugdíjbiztosításokban növekedést figyelhetünk meg. Ez a különbség a termékek közvetítői jutalékai és a pénztárak alacsonyabb költséghányada miatt alakulhatott ki. Az MNB szerint a nyugdíjpénztári tagság elöregedése miatt szükség van a rendszer reformjára, hogy a fiatalabb generációk számára is vonzóvá tegyék a nyugdíjcélú megtakarításokat.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma és kifizetései növekednek, ami részben az új tagok belépésének, részben a szolgáltatások árának emelkedésének köszönhető. Az elektronikus elszámolhatóság egyszerűsödése is hozzájárul a pénztárak sikeréhez.
A befektetési alapokba 2023-ban rekordösszegű tőke áramlott, elsősorban a pénzpiaci és rövid kötvényalapok iránti kereslet miatt. A befektetési alapok kategorizálása 2023 szeptemberétől módosul, ami átláthatóbbá teszi azokat a befektetők számára. Az MNB szigorúan ellenőrzi majd a szabályok betartását.
Az ingatlanalapok esetében az MNB célja, hogy az ügyfelek biztonságát növelje azzal, hogy a visszaváltásokat nem pár nap alatt, hanem akár fél év után engedélyezze. Ez a pénzügyi stabilitás fenntartását szolgálja, és lehetővé teszi, hogy az ügyfelek biztonságosan részesedjenek az ingatlanpiac által termelt hozamokból.