Az Európai Bizottság büntetővámokat vet ki a kínai elektromos autókra, Peking válaszlépéseket helyez kilátásba
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra, amelyek a jövő hónaptól kezdődően 17,4 és 38,1 százalék közötti plusz terhet jelentenének a behozatali árakon, és évente több mint 2 milliárd eurót hozhatnak az EU költségvetésébe. A Franciaország és Spanyolország által támogatott intézkedés a kínai elektromos járművek mesterségesen alacsonyan tartott árai és a tiltott állami támogatások miatti aggodalmak közepette született, míg a magyar és a német kormányok a leghangosabban ellenezték a vámok bevezetését.
Kína, az EU legnagyobb kereskedelmi partnereként, 2023-ban 10 milliárd euró értékben exportált elektromos autókat az Unióba, ezzel 21,7 százalékra növelve piaci részesedését. Több francia, olasz és spanyol autógyártó is riadót fújt, mivel észlelték, hogy Európában egyre nagyobb teret nyernek az új kínai szereplők, mint a BYD, az MG vagy a Great Wall Motors.
Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben kezdte vizsgálni a kínai import elektromos autók állami támogatásait, hogy megállapítsa, ezek segítik-e őket az árak mesterségesen alacsonyan tartásában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor jelentette be, hogy védekezniük kell a tisztességtelen versennyel szemben. A vizsgálat várhatóan novemberben zárul le, de az EU már július 4-től ideiglenes vámokat vethet ki az uniós gyártók védelmében, ha nem sikerül megállapodni a kínai hatóságokkal. A jelenlegi 10 százalékos vámokat összesen öt vámkategóriára emelik, és a vámok mértéke a BYD esetében 17,4%, a SAIC esetében 38,1%, a Geely esetében 20%, a többi együttműködő gyártó esetében 21%-os súlyozott átlagvám, a nem együttműködő gyártók esetében pedig 38,1%-os maradványvám lesz.
A tervezett új vámok, amelyek a meglévő 10 százalékos vámokon felül lépnének életbe, nem minden tagállam támogatását élvezik. Németország, Svédország és Magyarország kifejezte nemtetszését, és aggodalmukat a lehetséges kínai megtorlás miatt. A német kormány állítólag nyomást gyakorolt az Európai Bizottság elnökére, Ursula von der Leyenre, hogy ejtse a szubvencióellenes vizsgálatot, Olaf Scholz kancellár pedig arra figyelmeztetett, hogy az elszigeteltség és az illegális vámkorlátok mindenkit szegényebbé tesznek.
A vámok olyan kínai gyártókat érintenének, mint a BYD és a SAIC, valamint olyan vállalatokat, mint a Tesla, amelyeknek gyáraik vannak Kínában. A Kiel Intézet szerint egy 20 százalékos extra vám a kínai elektromos autók importját negyedével csökkentené, ami 125 000 darab, közel 4 milliárd dollár értékű egységnek felel meg, bár ezt az EU-n belüli termelés növekedése nagyrészt ellensúlyozná, de magasabb árakat jelentene a végfelhasználók számára.
Az Európai Bizottság szerint a kínai elektromos autók piaci részesedése jövőre elérheti az 15 százalékot az EU-ban, és áruk jellemzően 20 százalékkal alacsonyabb lesz az uniós gyártású modellekénél. Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa hangsúlyozta, hogy a versenynek tisztességesnek kell lennie, és az Európai Bizottság bizonyítékokat gyűjtött arról, hogy a kínai autógyártók és beszállítóik támogatott hiteleket, adókedvezményeket és olcsó földterületeket kapnak otthon, ami tisztességtelen versenyelőnyt jelent. Uniós autógyártók is elítélték a tervet, attól tartva, hogy Kína hasonló válaszlépéseket tesz, vagy akár ki is zárja őket a piacáról.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a túlzott protekcionizmus nem megoldás, és helyette együttműködésre és szabad piaci versenyre van szükség. A kormány nem ért egyet a büntetővámokkal, és uniós szintű akciótervet dolgoz ki az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a verseny fokozása érdekében, amelyet a soros magyar elnökség keretében, a Versenyképességi Tanács július 8-9-ai ülésén mutat be a tagállamoknak.
Peking élesen bírálta az Európai Unió lépését, és ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. A kínai kereskedelmi minisztérium és a külügyminisztérium kifogásolta az EU magatartását, és protekcionizmussal vádolta meg az Uniót, ami szerintük feszültséget okoz és megzavarja a járműipar globális ellátási láncát. Kína fokozott figyelemmel fogja kísérni az európai fél további eljárását, és határozottan megtesz minden szükséges intézkedést a kínai vállalatok jogainak és érdekeinek védelmében.
Összefoglalva, az Európai Bizottság döntése, hogy további vámokat vet ki a kínai elektromos járművekre, jelentős lépés, amelynek messzemenő következményei lehetnek az EU számára, miközben jelentős bevételt generálhat, és kiegyenlítheti a versenyfeltételeket. Azonban Brüsszel kockáztatja egy költséges kereskedelmi háború kirobbantását Kínával, és magasabb árakat eredményezhet a fogyasztók számára.