Növények éjszakai élete: titkok a tudomány Bermuda-háromszögében
A növények éjszakai életének kutatása kevésbé ismert terület a biológiában, de a Szegedi Tudományegyetemen végzett vizsgálatok forradalmi megoldásokat ígérnek a mezőgazdaság számára. Dr. Poór Péterrel, a kutatások egyik vezetőjével beszélgettünk a növények éjszakai viselkedéséről és annak mezőgazdasági jelentőségéről.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a növények éjszakai életét vizsgálják, hogy megértsék, mikor a leggyengébbek és legerősebbek, hogyan reagálnak az UV-fényre, és milyen támadások érhetik őket éjszaka. A kutatások során kiderült, hogy a növények, mint például a paradicsom és a búza, nem alszanak éjszaka, hanem a fényviszonyokhoz alkalmazkodva alakítják viselkedésüket. A növények belső órája és a napi ritmus szabályozza a viselkedésüket, a fény mennyisége és minősége, különösen a színösszetétel, jelentős hatással van rájuk.
A növények hajnalban a legvédtelenebbek, amikor a növekedésre koncentrálnak, és ekkor a leginkább kitéve a kórokozók támadásainak. A kutatók megfigyelték, hogy a kórokozók a gázcserenyílásoknál gyülekeznek, és a növények védekezési mechanizmusai, mint például a sztómák bezáródása, a fertőzött sejtek programozott halála révén próbálnak védekezni.
A kutatásokból kiderült, hogy mesterségesen is ösztönözhető a növények védekezése, például vörös LED világítással az üvegházakban, ami befolyásolhatja a növények hajnali védekezését és növekedését. A gyomnövények eltávolítása szempontjából is hasznosak lehetnek ezek a megfigyelések, mivel a növények hajnalban a leggyengébbek a gyomirtószerekkel szemben.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a mesterséges fényviszonyok változtatásával a termés ízét is befolyásolhatjuk, és az úgynevezett „interlighting” technikával, amely a növényeket nem csak felülről, hanem alulról vagy oldalról is megvilágítja, több vagy nagyobb termést érhetünk el. A szabadföldi gyümölcsök és zöldségek ízletesebbek lehetnek a napból érkező UV-sugárzásnak köszönhetően, amelyre a növények másodlagos anyagcsere termékek, például flavonoidok termelésével válaszolnak.
Bizonyos növények éjszaka virágoznak, hogy a nagy, fehér virágokkal és intenzív illatfelhővel odavonzzák a beporzókat, ami egyfajta szexuális felhívás. A beporzásért cserébe a növények vizet, aminosavat, cukrot vagy hőt adnak a beporzóknak. Ezeket a folyamatokat a fény által beállított belső növényóra szabályozza.
(Borítókép: Dr. Poór Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)