Új mRNS-alapú vakcina fejlesztés alatt
Az mRNS-alapú vakcinák fejlesztése jelentős előrelépést jelenthet a gyors reagálásban járványos helyzetekben, hiszen már a vírus DNS-ének szekvenálása után néhány órával megkezdhető az oltóanyag kifejlesztése.
Az mRNS-technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy gyorsabban reagáljunk a különböző vírusok megjelenésére, mint korábban. Egy új mRNS-alapú vakcinát fejlesztenek a H5N1-es madárinfluenza ellen, amely nem csak a szárnyasokat, hanem a szarvasmarhákat is megbetegítheti, és az Egyesült Államokban már emberek is megfertőződtek vele.
A vakcina fejlesztése hasonló elveket követ, mint a korábban kifejlesztett koronavírus elleni mRNS-vakcinák, amelyek gyorsabb fejlesztést és célzottabb védelmet nyújtanak a hagyományos oltóanyagokhoz képest.
Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója szerint a 2009-es H1N1-járvány idején még nehézségekbe ütközött a vakcinák gyártása, de ma már a szekvenálást követően gyorsan elkezdhető a vakcina előállítása.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint az mRNS-alapú vakcina egereken és görényeken végzett kísérletek során erős antitest-választ váltott ki, amely akár egy évig is kitartott. A vakcinázott állatok túlélték a H5N1-gyel való megfertőzést, ellentétben az oltatlanokkal.
A Gizmodo összefoglalója szerint a tanulmány azt is megállapította, hogy az mRNS-alapú vakcina hatékonysága hasonló volt a hagyományos oltásokéhoz.
Jelenleg még nem ismert, mikor kezdődhetnek meg az embereken történő klinikai kísérletek, azonban az Egyesült Államokban fontolóra vették a gazdák madárinfluenza elleni vakcinával történő beoltását, egyelőre a hagyományos vakcinákkal.