Salman Rushdie magyar fordítója attól félt, hogy megtámadják
A kilencvenes években több magyar fordító is visszautasította a felkérést, hogy Salman Rushdie A sátáni versek című művét magyarra átültesse, mert féltek, hogy ez az életükbe kerülhet. Greskovits Endre, aki mintegy negyven éve fordítja Rushdie műveit, akkor nem vállalta a felkérést, és a könyv csak évekkel később, 2014-ben jelent meg magyarul.
- február 14-én Ruholláh Khomeini fatvát adott ki Salman Rushdie ellen A sátáni versek című könyve miatt, amely minden hívő muszlimot felszólított az író és a regény kiadóinak megölésére. A következmények világszerte éreztették hatásukat: könyveket égettek, és több támadás is történt azok ellen, akik a művet árulták vagy fordították. Ilyen volt a berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjainak bombatámadása, Rushdie japán fordítójának, Igarasi Hitosinak meggyilkolása, olasz fordítójának, Ettore Capriolónak megverése és megszúrása, a norvég kiadó, William Nygaard megsebesítése, valamint a török fordító, Aziz Nesin elleni támadás, amely 37 ember halálát okozta.
Greskovits Endre, aki a Booker-díjas szerző alkotásait fordítja, elmondta, hogy a 90-es években ő is hallott a fenyegetésekről, és félt attól, hogy őt is megtámadhatják. „Amikor a 90-es években felajánlották, hogy fordítsam le A sátáni verseket, akkor éppen ezek miatt utasítottam vissza. De nem csak én, előttem már ketten. Én még viszonylag kezdő fordító voltam akkoriban, ezért kerestek meg csak harmadiknak” – nyilatkozta Greskovits Endre. Később, 2014-ben azonban már félelem nélkül vállalta a fordítást, mivel a helyzet lecsillapodott.
2022-ben Rushdie-t egy előadás közben megtámadták, és életveszélyes sérüléseket szenvedett, elvesztette az egyik szemét. Greskovits Endre a Kés című memoárról is beszélt, amelyben Rushdie a merényletet dolgozta fel. A műfordító szerint a könyv nem sorolható a regények közé, inkább a Joseph Anton memoár folytatásának tekinthető.
Greskovits Endre szerint Rushdie műveiben kiemelkedik az a téma, hogy hogyan hatnak egymásra a különböző kultúrák, Kelet és Nyugat. Rushdie műveiben gyakran jelennek meg mitológiai és vallási elemek, és jellemző rájuk a logikus építkezés, a szellemesség és a nyelvi lelemény. Greskovits Endre szerint Rushdie korunk egyik legnagyobb írója.
Rushdie kétszer is járt Budapesten, először 1998-ban, amikor a brit titkosszáglat vigyázott rá, és megkapta a Budapest Nagydíjat, majd 2007-ben a Sálímár bohóc megjelenése után. Mindkét alkalommal Greskovits Endre is találkozott vele, és egy rendkívül közvetlen, éles eszű, adomázni szerető embert ismert meg a személyében.