A mesterséges intelligencia jövője: új korszak küszöbén és az állami ügyintézés megújulása
A generatív mesterséges intelligencia (AI) jelentős változásokat hozott már a bankszektorban és a vállalati élet számos területén, de a szakértők szerint még csak a kezdeteknél járunk, és hatalmas lehetőségek állnak előttünk.
Jan Michalski, a Deloitte Közép-Európa partnere és a GenAI vezetője a Portfolio Financial IT 2024 konferencián beszélt arról, hogy a generatív AI milyen hatással van már most is több iparágra, és hogyan tudják a vállalatok a legjobban kiaknázni ezeket a lehetőségeket. Michalski szerint a generatív AI lehetővé teszi, hogy az emberek a saját nyelvükön értsék meg a nagy mennyiségű adatot, és ebből új adattartalmat hozzanak létre.
A szakember kiemelte, hogy jelenleg még csak a mesterséges intelligencia megértésének és kiaknázásának kezdeti szakaszában vagyunk, és a közönség túlzottan is a ChatGPT-re, a Geminire és a Midjourneyre koncentrál, miközben az AI ennél sokkal többet jelent. Michalski három fő tényezőt emelt ki, amelyeket a GenAI képvisel: jelentős hatékonyságnövelés, személyre szabottság és új lehetőségek kiaknázása.
A bankrendszerben az AI segítséget nyújthat az információs technológia, a HR, a pénzügyek és könyvelés, termékmenedzsment, sales/ügyfél interakció, kockázatmenedzsment és egyéb operációs területeken. Michalski hangsúlyozta, hogy egy új működési modellre és értékkövető mechanizmusra van szükség a GenAI hatékony kiaknázásához, valamint az AI-ra optimalizált működésre és az AI etikus használatát elősegítő alapszabályokra.
Végezetül Michalski arra hívta fel a figyelmet, hogy három fontos lépést kell megtenni a GenAI nyújtotta lehetőségek hatékony kiaknázásához: befektetni olyan munkaerőbe, amely a GenAI-t fejleszti és használja; felállítani a mesterséges intelligenciához kötődő irányítási és etikai szabályokat; valamint fenntartani a stratégiai fókuszt és a hatékonyságnövelési célt. Az előadását John Maynard Keynes idézetével zárta: „a nehézség nem feltétlenül az új ötletek kifejlesztésében van, hanem a régiek elhagyásában”.
A konferencián Janza Ákos, az MSCI ügyvezető igazgatója is előadást tartott, ahol kiemelte, hogy a generatív AI a következő 2-10 évben fundamentálisan fogja megváltoztatni a munkavállalók feladatait, és hogy a vállalatoknak olyan kollégákkal érdemes dolgozni, akik ki tudják használni a generatív AI előnyeit. Janza szerint nem a gépek fogják elvenni a munkát, hanem azok az emberek, akik értenek a generatív AI-hoz. A szakértők szerint a GenAI alkalmazásával 40-60%-os termelékenység növekedés várható, bár ezek a számok túlzóak lehetnek.
Az állami ügyintézés jövőjéről is szó esett a konferencián, ahol Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettese bemutatta a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) előnyeit. A DÁP célja, hogy 2025. június 1-jén elinduljon az új, egységes elektronikus azonosítás, amely lehetővé teszi az ügyintézés egyszerűsítését és digitalizálását. Both András kiemelte, hogy a magyarorszag.hu-n jelenleg 4700 ügyet lehet intézni, de ezek nagy része kihasználatlan, és az ügyek 17%-a sikertelen.
A DÁP-azonosítást követően az állampolgár képes lesz hozzájárulása alapján adatokat átadni a szolgáltatók irányába, és a DÁP app által aláírt felhő alapú minősített elektronikus aláírással akár külső forrásból származó dokumentumot is aláírhat. A DÁP-törvény még nincs elfogadva, de várhatóan ősszel kerül bevezetésre, és a személyes ügyintézés során is szükség lesz az elektronikus azonosításra, ami a banki ügyfélszolgálati folyamatok hatékonyságának növelésére és a papírmunka csökkentésére is lehetőséget ad. Nyáron indul a dap.gov.hu, és augusztus 1-jétől a műszaki dokumentációt is szeretnék megjelentetni hozzá kapcsolódóan.