Új korszak kezdete a magyar politikai életben
A vasárnap esti első eredmények beérkezése után a Telex élő adásában László Kéri politikai elemző kijelentette, hogy "egyértelműen új korszak kezdődik a magyar politikai életben". Péter Magyar politikai újonc Tisza Pártja komolyan felrázta a magyar politika állóvizét, amit az elmúlt több választáson láthattunk, ahol a Fidesz-KDNP fölényesen győzött, míg az ellenzéki pártok csak töredékével szerezték meg a kormányzó koalíció által nyert szavazatokat.
A szavazatok 98,48 százalékának feldolgozása után Magyarország 21 helye az EP-ben a következőképpen oszlik meg:
- Fidesz-KDNP: 44,52 százalék – 11 hely
- Tisza Párt: 29,74 százalék – 7 hely
- DK-MSZP-Párbeszéd: 8,14 százalék – 2 hely
- Mi Hazánk: 6,75 százalék – 1 hely
Bár a Fidesz nyert, és meggyőzően tette ezt, ez a legrosszabb EP-választási eredményük valaha. Az elmúlt 20 évben csak egyszer, 2004-ben, az ellenzékben lévőként értek el 50 százalék alatti eredményt: akkor 47,4 százalékot kaptak.
Ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök a végeredmények beérkezése előtt mondott győzelmi beszédében azt mondta, hogy
"ma két választást tartottunk, és mindkettőt megnyertük".
Szerinte "a magyarok megerősítették a kormány békéért folytatott politikáját és felhatalmaztak minket arra, hogy Magyarországot távol tartsuk a háborútól". Orbán azt is hozzátette, hogy "a magyar emberek világossá tették: akik Brüsszelben szembefordulnak hazájukkal, azokat megbüntetik", és beszédét azzal zárta, hogy "meg kell állítani a migrációt, a nemeket, a háborút, Brüsszelt".
Magyar: Ez Orbán hatalomgyárának Waterloója
Amikor már több mint 70 százalékát számolták a szavazatoknak, és egyértelművé vált, hogy a Tisza Párt biztosan 7 EP-képviselőt küldhet, Péter Magyar a pártja fogadásán gyűlteknek szólva kijelentette:
"Ez a kezdet vége, Orbán hatalomgyárának Waterloója. Ami történt, az politikai földrengés. A mai nap bizonyíték arra, hogy lehet a magyar emberek javára politizálni."
Korábban az este, a szavazóhelyiségek zárása után tartott sajtótájékoztatón Magyar, akinek pártját csak idén április közepén alapították, azt is mondta, hogy kevés jelentősége van annak, hogy valakinek 11 vagy 12 EP-képviselője van. Az egyetlen dolog, ami számít, hogy "2024. június 9-én a magyar politika és a NER helyzete megváltozik".
"We will have a programme that will lead this country out of the quagmire into which Gyurcsány, Orbán and his family have led it with the help of propaganda," Magyar said, adding that he believes the Orbán family's wealth should be closely examined by investigative journalists.
A szélsőjobboldali Mi Hazánk egy EP-képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, amit a párt vezetője, László Toroczkai "nagyszerű teljesítménynek" nevezett, és hozzátette, hogy szeretnének új pártcsaládot alakítani Németország szélsőjobboldali AfD-jével.
Azok, akik nem teljesítettek olyan jól, mint legutóbb
A Momentum, amelynek az előző ciklusban két EP-képviselője volt, nem tudta megismételni ezt az eredményt. Amint ez nyilvánvalóvá vált, a párt vezetője, Anna Donáth azt mondta: "Politikai pályafutásom során, hét év alatt bebizonyítottam, hogy nem félek politikai felelősséget vállalni olyan dolgokért, amelyeknek politikai következményei vannak, és most is így fogok tenni. Ebben a pillanatban, még ha akarnék sem mondhatnék többet, mert nem itt tartunk, de még meg fogjuk beszélni."
A Demokratikus Koalíció (DK), amely az előző választásokon 4 helyet szerzett az EP-ben, ezúttal az MSZP-vel és a Párbeszéddel (Dialogue) állt össze, de ez nem bizonyult nyerő stratégiának, mivel a koalíciójuk csak 2 helyet tudott szerezni. A lista vezetője, Klára Dobrev a végeredményre reagálva azt mondta: "Hittük, hogy a képviselt politikánk több választót meg tud győzni". Szerinte most az a feladatuk, hogy meggyőzzék a lehető legtöbb embert arról, hogy "Magyarországnak csak egy erős Európa közepette lesz érdemes, tisztességes jóléte", mert ha "Európa gyengül, Magyarország tönkremegy".
Szoros verseny a főváros vezetéséért
Miután pénteken Fidesz Alexandra Szentkirályi visszalépett, a magyar főváros vezetéséért folyó verseny szoros küzdelemmé vált az aktuális polgármester, Gergely Karácsony, és fő kihívója, Dávid Vitézy között, akit Szentkirályi támogatott.
Végül Karácsony 324 szavazattal nyert, de mivel a verseny olyan szoros volt, Vitézy bejelentette, hogy újraszámlálást fognak kérni.
A hajnali órákban Gergely Karácsony a városháza előtti parkban gyűlteknek szólva kijelentette: "Tudom, hogy még nem teljesen vége, de hiszem, hogy Budapest szabad és szolidáris város marad". Azt mondta, hogy a mai választás azt mutatja, hogy az emberek már nem akarnak Orbánisztánban élni, hanem egy új korszak kezdődik a kormánykritikus politikai oldalon.
A Kétfarkú Kutya Párt vezetője lett a főpolgármester a főváros 12. kerületében
Az önkormányzati választások egyik meglepetése, hogy a viccpártként indult Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik vezetője, Kovács Gergely lesz a következő főpolgármester Budapest 12. kerületében.
A kerület a kilencvenes évek közepétől erős jobboldali bástya, és a Fidesz 1998 óta folyamatosan irányítja a kerületet mind polgármesteri, mind tanácsi szinten.
Fidesz Zoltán Pokorni 2006 óta volt a kerület polgármestere, de idén úgy döntött, hogy nem indul újra, ami jelentős lehetőséget nyitott meg az ellenzék számára, hogy elnyerje a polgármesteri széket a Fidesztől.
Kovács, aki már az előző ciklusban is tagja volt a helyi tanácsnak, valószínűleg azzal győzte meg a választókat, hogy érdemes rá szavazni, hogy aktívan foglalkozott több, a kerületet érintő kérdéssel, és ezeket aktívan kommunikálta a nyilvánosságnak is.
Rekord részvétel
Rekord számú magyar szavazott a vasárnapi EP- és önkormányzati választásokon. Délután 6.30-kor, fél órával a szavazóhelyiségek zárása előtt a választópolgárok több mint fele, 56,09 százalék már leadta a szavazatát. Összehasonlításképpen, 2006-ban, amikor a legmagasabb részvételt érték el az önkormányzati választásokon, a nap végén a teljes részvétel 53,12 százalék volt, míg az EP-választásokon az eddigi legmagasabb részvétel szintén abban az évben volt, 43,48 százalékkal.
A különbség azonban az előző választásokhoz képest az, hogy mindkét választás jelentős regionális különbségeket mutatott a részvétel tekintetében. Míg ezúttal az EP-választások népszerűbbek voltak a nagyobb városokban élők körében, az önkormányzati választások népszerűbbek voltak a kisebb településeken élők körében.
A részvételi számok idei változásának részletezésekor látható, hogy a részvétel sokkal kiegyensúlyozottabb mintázatot mutat. Az előző választásokhoz képest a részvétel jelentősen nagyobb mértékben nőtt a közepes méretű városokban és nagyobb falvakban, mint a kisebb településeken vagy a fővárosban.
A Fidesz mozgósítási erőfeszítései és a Tisza Párt intenzív, országos kampánya a legjelentősebb tényezők, amelyek hozzájárultak ehhez az elemzők, Tamás Kovalcsik és Mátyás Bódi szerint.
Júlia Lakatos, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója, aki a Telex élő választási közvetítésénél szólalt meg, szerint a magas részvételt azzal magyarázható, hogy a nemzetközi és az EU-s kérdések beszivárogtak a hazai közéletbe és az önkormányzati választásokba is.
"A mai napon szavazásunk tétjei megnőttek", mondta.
László Kéri politikai elemző szerint az egyik oka annak, hogy ennyien mentek el szavazni, az a tény, hogy az elmúlt két-három hónapban mozgalmas és eseménydús volt a közélet. Emlékeztetett arra is, hogy ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon ugyanazon a napon tartották meg a helyi és az európai választásokat.
A gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!