A magyar hadiipar veszteséges, hiába a globális fegyverkezési hullám
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot, és a legnagyobb hazai szereplők szinte mind veszteségesek voltak az elmúlt évben. Szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra, a nyugati bizalom helyreállítására és a hazai beszerzések felgyorsítására a jövőbeni fejlődés érdekében.
A koronavírus-járvány előtti években a magyar kormány nagy reményekkel jelentette be a hadiipari fejlesztéseket, azonban a magyar védelmi és hadiipari cégek teljesítménye az orosz–ukrán háború előtti időszakhoz képest romlott. Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és a hazai fegyvergyártók nem tudtak hasznot húzni a fegyverkezési hullámból. A magyar hadiipar helyzete ellentétben áll az EU- és NATO-tagállamok védelmi kiadásainak emelkedésével, amelyek hozzájárultak az európai hadiipar fellendüléséhez.
A magyar hadiipar több problémával szembesült, többek között a hazai gyártott eszközök iránti kereslet hiányával és a lassú honvédelmi beszerzésekkel. Az amerikai és európai piaci szereplők hatékonyabb lobbizása miatt a magyar cégek kevésbé tudtak érvényesülni. A magyar költségvetésben a GDP-arányosan 2,1 százalékosra tervezett honvédelmi kiadások jelentős része nem új eszközök beszerzésére, hanem más célra irányul.
A magyar hadiipari cégek veszteségei jelentősek, és bár az árbevétel növekedett, az adózott eredmény vegyes képet mutat. A Rheinmetall Hungary Zrt. 2023-ban 5,34 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, míg a Hirtenberger Defence System Kft. vesztesége 680,25 millió forintra nőtt. Az HSC Aerojet Zrt. 2023-ban 1,2 milliárd forintos veszteséget ért el, és a MFS Defense Zrt. 2022-ben 1,08 milliárd forintos veszteséget könyvelt el. A MUBEA Aerostructures Hungary Zrt. 2023-ban 1,1 milliárd forintos eredményt ért el.