Az orosz offenzíva valódi célja és a harkivi helyzet
Amikor május elején az orosz csapatok megkezdték a behatolást Harkiv megyébe, sokan a nyári offenzíva kezdetét látták benne, ám a helyzet mára megváltozott: az orosz előrenyomulás megakadt, és az ukránok ellentámadásokat indítottak. A moszkvai célkitűzések és a frontvonalak jövőbeli alakulása azonban kérdéses marad.
Kijev már korábban figyelmeztetett egy esetleges nagy orosz offenzívára, amely végül valósággá vált, bár a "hatalmas" jelző nem igazolódott be.
Az orosz hírportálok ellentmondó információkat közölnek Moszkva céljairól. Egyes értelmezések szerint a harkivi támadás célja egy "biztonsági zóna" kialakítása volt Belgorod régió és az ukrán területek között, míg mások szerint az ukrán erők más frontszakaszokról való elvonását tűzték ki célul.
Belgorod és Kurszk megyék gyakori célpontjai lettek az ukrán oldalon harcoló orosz szeparatistáknak, ami komoly problémát jelent Moszkvának. Az ilyen támadásoknak kevés stratégiai jelentőségük van, de sajtóvisszhangot keltenek és rombolják az orosz lakosság morálját.
Moszkva fő célja továbbra is Donyeck és Luhanszk megyék maradék területeinek megszerzése, amelyeket egy nemzetközileg el nem ismert népszavazással már 2022-ben magukhoz csatoltak. Az oroszok próbálják széthúzni a frontvonalat, hogy Kijevet kényszerítsék a csapatai megosztására.
Harkiv városának bevételére az oroszoknak jelenleg kevés esélyük van. A város mérete és földrajzi adottságai miatt egy rohammal való bevétele vagy bekerítése közel lehetetlennek tűnik.
A harkivi orosz betörés két területet érintett, és bár az oroszok kezdetben előretörtek, az ukrán erők ellentámadásba lendültek. Vovcsanszk városában az oroszokat már kiszorították a település nagy részéről.
Az ukránok számára fontos, hogy megakadályozzák az oroszok előretörését, és pozitív morális hatást gyakoroljon a lakosságra, ha sikerül visszaszorítaniuk az ellenséget.
A jövőbeni lépések még kérdésesek. Lehet, hogy Kijev szélesebb körű ellentámadást rendel el, vagy az oroszok visszavonulnak. Az oroszok továbbra is Donyeck megyére koncentrálnak, ahol hevesebb harcok folynak. Moszkva tervei a nyáron szolgálatba álló új katonákkal dönthetik el a következő lépéseket.
BIZTOSRA TOVÁBBRA SEM LEHET TUDNI, HOGY MOSZKVA NAGYOBB SZABÁSÚ TÁMADÁST TERVEZ-E HARKIVBAN, VAGY A DONBASZ MARAD A FŐ CÉLPONT.
Az ukrán hadsereg egyik különleges eszköze, a Baba Yaga néven ismert Vámpír drón, amely jelentős mennyiségű robbanószer hordozására képes és éjjeli műveletekre specializálódott, komoly károkat okozott az orosz erőknek. Az orosz hadsereg azonban hatékonyan kezdte zavarni a drónokat elektronikus harcászati eszközökkel, csökkentve ezzel a gépek támadóképességét. Az ukránok válaszként önmegsemmisítő mechanizmust építettek be a drónokba, hogy megakadályozzák azok orosz kézre kerülését, ha azokat elektronikus eszközökkel kényszerítik földre. Az ellenintézkedés hatékonysága azonban kérdéses, mivel az orosz katonák egy esetben sértetlenül szét tudták szedni és megvizsgálni a lefoglalt drónt.
Új fejleményként az ukrán hadsereg drónokkal mért csapást az Oroszországhoz tartozó Kurszk megye vasúthálózatára. A tegnapi nap folyamán Kurszk megyébe repültek át az ukrán drónok: egy vasútállomáson veszteglő dízelmozdonyt támadtak meg, amelyet „katonai célokra” használhatott az orosz haderő, bár erről egyelőre nincs bizonyíték.
Az FPV-drónok jelentős szerepet játszanak az ukrajnai harcokban mindkét oldalon. Ezek a VR-szemüveggel vezérelt, többnyire páncéltörő vagy repesz-romboló robbanófejjel felszerelt eszközök hatalmas veszteségeket okoznak a frontvonalon. Egy friss felvétel tanúsága szerint egy T-90M típusú orosz harckocsit telibe talált egy ukrán FPV drón, amely lángra is kapott, de a legénységnek sikerült visszavonulnia vele. Minden jel arra mutat, hogy a legénység túlélte az ukrán drónnal való találkozást, ami különösen szerencsés, tekintettel arra, hogy Oroszország már legalább 2000-3000 harckocsit vesztett az általuk „különleges műveletnek” nevezett háború során.