Mit csinál az Európai Parlament?
Az Európai Parlament (EP) szerepe és működése gyakran kérdéses a választók számára, különösen választási időszakban, amikor a kampányok során felmerülő ígéretek gyakran túllépik az intézmény hatáskörét. Az EP valójában nem dönthet például a békéről vagy egy lehetséges 'huxit'-ról, amelyek a politikai narratívákban előfordulnak, és Magyar Péter is hazai témákkal kér felhatalmazást az EP-be, holott ezek az ügyek nem tartoznak az EP hatáskörébe.
Június 6-án kezdődtek és 9-én érnek véget az európai parlamenti választások, ahol a 27 tagállamban élő mintegy 350 millió választópolgár dönthet arról, kik képviseljék őket az elkövetkezendő öt évben. A képviselők politikai hovatartozás alapján frakciókban szerveződnek, amelyek a politikai spektrum széles skáláját lefedik, és ezek a frakciók segítik a képviselők munkáját, például a szavazásoknál való állásfoglalásban.
Az Európai Parlament legismertebb jogköre a jogalkotás, amely során a rendeletek elfogadásában vagy elutasításában vesz részt. A jogalkotási folyamatot az Európai Bizottság kezdeményezi, és a Tanács mellett az EP is társjogalkotóként működik. A rendeletek többségét már az első olvasatban elfogadják, köszönhetően a trialógusnak nevezett informális egyeztetéseknek.
Az EP-nek költségvetési jogköre is van, amely keretében az Európai Unió Tanácsával együtt dönt az Unió éves költségvetéséről, és ellenőrzi, hogy az uniós intézmények megfelelően bánjanak-e az európai adófizetői pénzekkel. Emellett felügyeleti jogköre is van, például az Európai Bizottság tagjainak jóváhagyásában és az Európai Központi Bank elnökének kinevezésében.
Az EP döntései jelentős hatással vannak a mindennapi életre, például a telefontöltők egységesítésében, a roaming díjak eltörlésében, vagy a környezetbarát élelmiszertárolók előírásában. Ezek a döntések bár nem tűnhetnek izgalmasnak, jelentős hatást gyakorolnak az átlagemberek életére.