Milliókért árulták a munkavállalói vízumokat

Óriási embercsempész hálózatra csaptak le a hatóságok, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség 40 gyanúsított előállítását rendelte el Romániában.

Egy volt belügyi alkalmazott által létrehozott bűnszervezetet, amely jelentős anyagi haszonért könnyítette meg bevándorlók schengeni övezetbe való bejutását, számolták fel a hatóságok. A bűnszervezetet 2022-ben hozták létre, és hét, külföldi munkaerő importjával foglalkozó munkaközvetítő céget alapítottak, amelyek valójában embercsempészettel foglalkoztak.

A hálózathoz 31, főleg Krassó-Szörény, Temes és Arad megyében bejegyzett cég csatlakozott, és 1182, elsősorban bangladesi, pakisztáni, indiai, nepáli, és szudáni állampolgár számára szereztek törvénytelenül román tartózkodási engedélyt és munkavállalói vízumot.

A bevándorlók egy része azóta más európai országokba távozott, anélkül, hogy kapcsolatba került volna a számára munkavállalói vízumot igénylő romániai munkáltatóval.

A banda fejenként 500-1000 euróért árulta a román munkavállalói vízumokat, sürgősségi esetben pedig akár 5000-6000 eurót (1,96-2,35 millió forintot) is elkértek. A román bevándorlási hivatal (IGI) Krassó-Szörény, Temes, Arad és Hunyad megyei irodáinak alkalmazottait is beszervezték a vízumok és tartózkodási engedélyek kibocsátása érdekében.

A vádhatóság szerint a bűnszervezet Románia nemzetbiztonságát is veszélyeztette, mivel így potenciális terroristák is bejuthattak az országba.

Kedden 67 helyszínen, többek között Bukarestben és Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Arges és Szeben megyében tartottak házkutatást, és a DIICOT valamint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 40 gyanúsított előállítását rendelte el.

Az embercsempészek 2022 óta hoznak be román munkavállalói vízumokkal bevándorlókat Európába. Románia, amely krónikus munkaerőhiánnyal küzd, 2022-ben évi 100 ezerre emelte az EU-n kívüli országokból érkező vendégmunkások évi keretszámát.

A legálisan érkező bevándorlók jelentős része megpróbál illegálisan nyugati országokba jutni, és a nyugatra szökött vagy kiutasított munkaerő pótlására a román munkáltatók a vendégmunkás-keretszám további emelését szorgalmazták. A román-magyar határon megnövekedett migrációs nyomás miatt azonban a bukaresti kormány a korábbi szinten tartotta a keretet.