Zsebbenyúlós: három év alatt 80 százalékkal drágult a nyaralás
Aki idén nyaralni megy, átlagosan 327 ezer forintot költ a pihenésre, a budapestiek 444 ezer forintot, a falun élők 236 ezer forintot. Az utazók nyolc százaléka banki kölcsönt is felvesz a nyaraláshoz, ez derül ki egy friss kutatásból.
A középkorú magyarok idén nagyjából átlagosan tíz százalékkal többet szánnak a nyaralásra, mint 2023-ban. Akik idén nyaralni indulnak, azok átlagosan 327 ezer forintot szánnak a kikapcsolódásra. A 2021-es mélyponthoz képest idén már nyolcvan százalékkal nagyobb számlát vállalnak az utazók. Euróban számolva azonban a növekedés mértéke már csak 52 százalék 2021-hez képest.
A koronavírus-járvány sújtotta 2021-es évben mindössze 183 ezer forint volt a tervezett éves utazási büdzsé, amely előbb 2022-ben 247 ezer forintra, majd 2023-ban 296 ezer forintra emelkedett. A jegybank által nyilvántartott árfolyamok alapján 2021-ben több mint 510 euró, 2022-ben 631 euró, míg 2023-ban majdnem 775 euró jutott a nyaralásra.
A legtöbbet, átlagosan 444 ezer forintot a budapestiek költenének pihenésre, a vidéki városok lakói esetén 313 és 331 ezer forint között alakul a tervezett kiadás, míg a falvak lakói átlagosan csak 236 ezer forintot szánnak kikapcsolódásra. A magasabb végzettségűek közel 400 ezer forintot, az alacsonyabban képzettek átlag 271 ezer forintot említettek. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan a skála 161 ezer forint és 422 ezer forint között húzódik. Az elmúlt évhez hasonlóan átlagosan 2,4 fő azok száma, akik ebből a költségkeretből útnak indulnának, de a hosszabb távú adatsor csökkenő tendenciát mutat, elsősorban azért, mert negyedével nőtt azok száma, akik egyedül utaznak, vagy csak maguk után fizetik a nyaralás költségét.
A középkorú magyarok többsége, 40 százaléka kettesben utazik, különösen az ötvenes korosztályban, ahol ez az arány 50 százalék. Hárman az utazók 13 százaléka indul nyaralni, a negyvenes korosztályban 24 százalék a hármasban nyaralók aránya. Az egyedül útnak indulók átlagosan 205 ezer forintot, a kétfős nyaralások esetén már csak 120 ezer forint jut egy utazóra, a háromfős csoportok esetén 90 ezer, a négy fősöknél 85 ezer forint jut fejenként.
Az utazók jellemzően ugyanazokkal az útitársakkal tervezik a nyaralásukat, mint az elmúlt években. Az utazók 14 százaléka egyedül vág bele a nyári kalandba, főleg a férfiakra és a központi régióban élőkre jellemző. Házastárssal vagy mással kettesben a K&H kutatásban megszólalók 43 százaléka nyaral, szűkebb családdal, szülőkkel, gyerekkel 46 százalékuk, az utóbbi a nők esetén 56, a férfiaknál 39 százalék. A tágabb család bevonását az utazók 10 százaléka említette, főként az alacsonyabb jövedelműek, míg baráti társaságok a nyaralók 17 százalékát adják, ezen belül ebben a csoportban kiugróan magas, 30 százalék a fővárosiak aránya.
A felmérés szerint a válaszadók 69 százaléka saját jövedelmét és megtakarítását használja a nyaralásra. Más családtag a nyaralók 19 százaléka esetén járul hozzá jelentősen az utazás költségéhez. A banki kölcsön átlagosan az emberek nyolc százaléka esetén játszik szerepet a kiadások fedezésében, míg a magasabb bevétellel rendelkezők nemigen szorulnak rá erre, addig az alacsonyabb jövedelműek esetén 14-16 százalék ez az arány. A SZÉP kártya a tavalyi 30 százalék helyett idén várhatóan az utazók 25 százalékánál lesz jelentős forrás, a gyerekesek esetén 36, a gyermekteleneknél 19 százalék ez az arány.