Gazdasági növekedés Magyarországon: a fogyasztás húzza, az ipar lassít
A magyar gazdaság növekedési pályára állt, de a tartós fellendüléshez több szektor összehangolt erősödése szükséges. A Bank360 szakértője szerint a fogyasztás növekedése pozitív jel, azonban az ipari teljesítmény visszaesése aggodalomra ad okot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,7 százalékos növekedést mutatnak. Ez a növekedés a lakossági költéseknek köszönhető, melyek 1,8 százalékponttal járultak hozzá a GDP emelkedéséhez. A szolgáltatások 2,7 százalékkal, ezen belül az információ és kommunikáció ágazata 9,8 százalékkal bővült. Ugyanakkor az ipar teljesítménye 4,2 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 4,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.
Tóth Levente, a Bank360 szakértője szerint a gazdasági bővülés jelenlegi motorja a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások területén tapasztalható növekedés. A fogyasztás bővülését a béremelések és a lakossági hitelezés újraindulása ösztönzi, ami a fogyasztási hitelek és személyi kölcsönök rekordjait dönti meg. Az ingatlanközvetítő szektor is 5 százalékkal bővült, részben a CSOK Plusz hatásának köszönhetően. Az infokommunikációs és távközlési ágazat szintén jól teljesített, ami arra utal, hogy a szolgáltatások iránti kereslet továbbra is erős.
A tartós gazdasági növekedéshez azonban nem elegendő a fogyasztás növekedése, az ipari termelés és értékesítés bővülésére is szükség lenne. Az autóipar nehézségei, például az elektromos autók lassú térnyerése, akadályozzák az ipari teljesítmény növekedését. Emellett a mezőgazdaság teljesítménye is kérdéses, mivel a tavalyi kiugróan eredményes év után idén még eredményesebbnek kellene lennie ahhoz, hogy hasonló hatást gyakoroljon a gazdaságra.
A fogyasztás növekedése inflációs kockázatokkal is jár, és a hónapról hónapra mért pénzromlás értékei még magasak az idei évre kitűzött célhoz képest. Tóth Levente szerint a GDP-növekedés és az infláció féken tartása közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú lehet a gazdaság hosszú távú stabilitása szempontjából.