A kis budapesti Hortobágy és a meg nem épült szuperkórház
Csöpörög az eső, amikor megállunk az Egér úton egy fasor mellett, gumicsizmák, bakancsok, vízálló dzsekik kerülnek elő, rákészülünk a túrázásra. Csak Bardóczi Sándor főtájépítész áll rendületlenül egy szál pólóban, farmerban és sportcipőben, azt mondja, neki már mindegy, reggel lenyomott egy hat kilométeres sétát, mire beért a Városházára, és már akkor is elázott.
Egy kapubeállónak tűnő vaskerítés nyílik, hatósági tábla figyelmeztet, hogy természetvédelmi területre tartunk, a Kőérberki szikes-rét zárt terület, csak engedéllyel látogatható.
Három küzdelmes év után Budapest idén 1,4 milliárd forintot nyert természetvédelmi célokra az Európai Unió LIFE pályázatának Biológiai sokféleség kategóriájában. Ebből hét év alatt három nagy projektet valósítanak meg.
A szakembereken és rajtunk kívül mostanában csak egy látogató jutott be a körbekerített, 42 hektáros szikes rétre. A kilőtt jeladós farkas, amit a kerítés sem akadályozott meg abban, hogy a Mocsáros és a Tétényi-fennsík mellett ide is ellátogasson.
A Kőérberki szikes-rét annak köszönheti, hogy megmaradt ilyen természetközeli állapotban, hogy nagyon értékes és különleges gyógyvize van, amit a 19. század óta kitermelnek.
A Kőérberki szikes-rét a XI. kerület Kőérberki út–Egér út–Balatoni út által határolt, közel 42 hektáros terület, ami 1982 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.
„A mai napig végeznek a környéken fúrásokat, ebből tudjuk, hogy a keserűvizek az egész XI. kerületben ott vannak, egészen a Feneketlen-tóig” – mondja Barabás Sándor.
A fúrásokat azonban nem a tudomány érdekében végzik el, hanem nagyon is praktikus okokból, a gyógyvízkitermelő kutak ugyanis egy idő után kimerülnek.
„Az, hogy legyen elegendő talajvíz, az értékes gyógyvíz kitermeléséhez is fontos, az itt élő flórának és faunának pedig egyenesen elengedhetetlen. Éppen ezért vált szükségessé, hogy belenyúljunk a folyamatokba, különben lett volna rá esély, hogy ez a vizes élőhely végül kiszárad, és teljesen átalakul” – mondja Takács Noémi.
A Balatoni út túloldalán a rétek 16 hektáron át folytatódnak, ott találhatók a gyengébb hashajtó hatású Ferenc József keserűvíz kútjai.
„Ez a hely arról lett ismert, hogy itt nem épült meg a szuperkórház” – mondja Bardóczi Sándor, és jobbra, a Dobogó felé mutat.
A rét olyan zavartalan, hogy szinte elszégyellem magam, hogy megzavartuk a zsongó rovarvilágot.
: A meg nem épült szuperkórház mellett van egy kis budapesti Hortobágy