Eltűnt az extraprofit, nagyítóval indultunk a keresésére
Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor meghatározó szereplőinek frissen publikált mérlege igazolta, hogy az élelmiszeriparban az extraprofit sokkal inkább a gyártói oldalon csapódik le, mintsem a kereskedelemben.
A nagy áruházláncok közül a SPAR és az Aldi beszámolója is masszív veszteségről tanúskodik, miközben a Penny és az Auchan sorsa jobbra fordult. A Lidl és a Tesco bizonyítványával lenne csak teljes a kép, ám ezek a vállalatok nem január–decemberi üzleti évet írnak.
A Trade Magazin frissen megjelent, 2023-as kereskedelmi toplistáján a Lidl vezeti a rangsort 1413 milliárd forintos becsült bruttó forgalommal, megelőzve a többi nagy áruházláncot.
A SPAR Magyarország Kft. növekvő forgalom mellett jelentősebb veszteségeket halmozott fel, az adózott eredmény a tavalyelőtti mínusz 13,1 milliárd forintról mínusz 18,2 milliárdig zuhant. Ez megerősíti azt a trendet, amire az Index korábbi elemzése már rávilágított: a magas infláció miatt a forgalom meglódult, de a jövedelmezőség javulása nem követte le.
Az extraprofit elsősorban a gyártói oldalon jelent meg, a különadót mégsem vezették ki, hanem idén 4,1-ről 4,5 százalékra növelték. A SPAR tavaly csaknem 30 milliárd forint különadót fizetett, ami jelentősen befolyásolja a működésüket.
A diszkontmodell sem garantálja a sikert, az Aldi Magyarország nettó árbevétele nőtt, az adózott eredménye azonban 9,4 milliárdos veszteségbe fordult át. Ezzel szemben a Penny Market Kft. nettó árbevétele és adózott eredménye is nőtt.
Az Auchan Magyarország helyzete is izgalmas, hiszen az Indotek Group 47 százalékos tulajdonrészt szerzett benne, és az Auchan áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek 100 százalékos tulajdonrészét is megvásárolta. Az Auchan nettó árbevétele nőtt, és a tavalyelőtti veszteség helyébe nyereség lépett.