A személyiség és a demencia kockázata közötti kapcsolat
A legújabb kutatások szerint a személyiségjegyek jelentős szerepet játszhatnak a demencia kialakulásában, amely világszerte több mint 55 millió embert érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a demenciát az elme olyan betegségeiként határozza meg, amelyek a memóriát és a megismerést érintik, és jellemzően az élet vége felé jelentkeznek. Egy friss kutatás során kiderült, hogy a személyiség és a világlátás is befolyásolhatja a demencia kialakulását, és ezek a tényezők eddig talán kevésbé voltak ismertek.
A demencia összetett betegség, és az okai sokrétűek, de a kutatók most egy új összefüggésre világítottak rá. Egy 44 000 résztvevő adatait elemezve készült tanulmány, amelyet az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer's Association folyóiratban publikáltak, kimutatta, hogy a személyiségjegyek és a demencia kockázata között szoros kapcsolat áll fenn.
A kutatócsoport megállapította, hogy a negatív személyiségjegyek magasabb pontszámai és a pozitív személyiségjegyek alacsonyabb pontszámai összefüggnek a demencia magasabb kockázatával. Azonban a résztvevők agyának boncolása során egy meglepő eredményre bukkantak: a demencia jellegzetes patológiái nem mutattak összefüggést a személyiségjegyekkel. Ez azt sugallja, hogy a pozitív személyiségjegyek ápolása ellenállóbbá teheti az agyat a demencia tüneteivel szemben, még akkor is, ha a betegség patológiája jelen van.
A fülzúgás (tinnitus) kérdése is felmerült a kutatások során, mint egy olyan állapot, amely befolyásolhatja az egyének életminőségét és egészségét. A Michigani Egyetem és az Apple közös kutatásában több mint 160 ezer, Apple-eszközöket használó résztvevő adatait elemezték, és körülbelül 400 millió órányi számított környezeti zajszintet gyűjtöttek össze. A tanulmányban a fülzúgásnak is komoly szerep jutott, ahol kiderült, hogy a vizsgálatba bevontak 77,6 százaléka tapasztalt fülzúgást az élete során. A napi fülzúgás gyakorisága az életkor előre haladtával nőtt, az 55 évesnél idősebbek háromszor nagyobb valószínűséggel tapasztalják naponta, mint a fiatalabbak.
A fülzúgás okait illetően a tanulmány kiemelte, hogy a zajsérülés vagy a túlzottan magas zajszintnek való kitettség volt az elsődleges jelentett ok, amelyet a résztvevők 20,3 százaléka említett. Az Apple néhány tippet is adott a hallás egészségének megőrzésével kapcsolatban, például az Apple Watch Noise alkalmazása értesítheti a felhasználókat, ha a környezeti zajszint hatással lehet a hallás egészségére. Az iPhone Health appja nyomon követi a felhasználó hangszint-kitettségét, és jelzi, ha a fejhallgató hang- vagy környezeti zajszintje meghaladja az Egészségügyi Világszervezet szabványait.
Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, hogy a személyiségjegyek és a környezeti tényezők, mint például a zajexpozíció, összetett módon befolyásolhatják az egészségünket, beleértve a demencia és a hallással kapcsolatos állapotok kockázatát is.