A magyar gazdaság helyzete: Növekedés az ipari visszaesés ellenére
A magyar gazdaság az első negyedévben 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 1,1 százalékos nyers, illetve 1,7 százalékos szezonálisan és naptárhatással tisztított növekedést ért el.
A Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai alapján a piaci szolgáltatások, különösen az ingatlanügyek és az információ, kommunikáció ágazatok járultak hozzá jelentősen a növekedéshez. Ezzel szemben az ipar, amely korábban a magyar gazdaság húzóereje volt, most a fejlődés akadályozója lett. A havi ipari statisztikák kiábrándító eredményeket mutattak a feldolgozóiparban, különösen a járműgyártás és az akkugyártás területén. Az ipar teljesítménye 4,2 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 4,8 százalékkal maradt el az előző évitől, ami 0,9 százalékkal fékezte a GDP növekedését. Ezzel szemben a szolgáltatások 1,7 százalékkal támogatták a bővülést. Az információ és kommunikáció ágazat 9,8 százalékkal, a művészet, szórakozás és szabadidő ágazat 7,3 százalékkal, az oktatás pedig 6,6 százalékkal növelte a GDP-t.
A háztartások fogyasztása pozitívan hatott a gazdasági növekedésre. Az infláció mérséklődése és a fizetések reálnövekedése lehetővé tette, hogy a háztartások többet költhessenek, ami hozzájárult a gazdaság élénküléséhez. A háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, márciusban pedig az élelmiszerboltok forgalma jelentősen megugrott. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett, míg a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett a fogyasztás volumene.
Ugyanakkor a beruházások területén továbbra is gyenge teljesítményt tapasztalunk, ami már másfél éve gátolja a gazdasági növekedést. A magas kamatkörnyezet, az uniós források hiánya, a gazdasági bizonytalanságok és az állami beruházások elhalasztása mind negatívan befolyásolják a beruházásokat. Az első negyedévben a beruházások 6,9 százalékos csökkenése 3,7 százalékkal fékezte a GDP növekedését.
Összességében azonban a gazdaság első negyedéves teljesítménye pozitív meglepetést okozott, mivel az elemzők csupán 0,5 százalékos növekedést vártak. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
Az építőipar hozzáadott értéke 3,0 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3,0 százalékkal csökkent. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt.
A bruttó hazai termék 2024. első negyedévi 1,1 százalékos növekedéséhez pozitívan járult hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1331 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9,2 százalék) csökkent, mint az exporté (5,3 százalék). A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt.
Az oktatás területén is érdekes adatokat közölt a KSH. Az idei tanévben 4088 kisdiák járja újra az első osztályt, vagyis a kicsik 4,2 százaléka évfolyamismétlő. Ez a szám kicsivel alacsonyabb, mint a tavalyi, amikor az elsősök 5,2 százaléka járta újra az elsőt. Az összes évfolyamon az 1-8. osztályosok körében az idei szám a legmagasabb: 0,7 és 2,1 százalék között van az évismétlők aránya.