A magyar gazdaság növekedése az első negyedévben
Az idei év első negyedévében a magyar gazdaság 0,8%-kal nőtt negyedéves alapon, ami jelezheti a tavalyi recesszióból való kilábalást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden reggel közölte az előzetes adatokat, amelyek szerint a szolgáltatások és a háztartások fogyasztása húzta felfelé a gazdasági teljesítményt.
A KSH április végén, T+30 napos időablakkal tette közzé a gyorsbecslést, amelynek bizonytalansága magasabb lehet. A részletes jelentésben végül megerősítést nyertek az előzetes adatok, így a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8%-os növekedést mutatnak a negyedéves szinten. Éves alapon a nyers adatok szerint 1,1%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,7%-kal nőtt a gazdaság az előző év azonos időszakához képest.
A KSH jelentése többféle GDP-mutatót tartalmaz, amelyek közül a Portfolio a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak, mivel ez a nemzetközi összehasonlításokban is használt adat. A munkanapok számának és a szezonális változásoknak a korrekciója fontos a teljesítmény valós képének megértéséhez. Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek GDP-n belüli súlya és szerkezete jelentősen eltérő.
Bár a teljesítmény összességében növekedést mutatott, az ipar teljesítménye mérséklődött. Az ipar 4,2, a feldolgozóipar 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8 százalék) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyleteké 5,0, a szállítás, raktározásé 4,2 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4 százalékkal bővült. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3 százalékkal csökkent.
A háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8 százalékkal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7 százalékkal csökkent.
Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések mértéke. A bruttó felhalmozás 21,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
Az oktatás területén is érdekes adatokat közölt a KSH: az 2023/2024-es tanévben majdnem 4100, azaz az elsősök 4,2 százaléka másodszorra kezdte meg az első osztályt, ami a tavalyi 5,2 százalékhoz képest csökkenést jelent, de továbbra is magas az 1-8. osztályosok körében, ahol a többi évfolyamon 0,7 és 2,1 százalék között van az évismétlők aránya. Az első osztály megismétlésének egyik leggyakoribb oka, hogy iskolába lépés előtt nem jól vagy egyáltalán nem mérték fel az adott gyermek iskolaérettségét. Az Orbán-kormány 2020 januárjától szigorított a szabályokon, és most már csak egy bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni a tankötelezettség megkezdése alól hatéves korban az óvodákban, míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek erről. A KSH adataiból az is látszik, hogy 2020 után jelentősen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, míg a sajátos nevelési igényű tanulók száma viszont tovább emelkedett.