A magánnyugdíjpénztárak piacának átalakulása
2011-ben a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása jelentős változásokat hozott, amelynek eredményeként a piac lassan elsorvadó ágazattá vált. 2023-ban már csak két szereplő marad a piacon, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és a Horizont Magánnyugdíjpénztár, mindkettőben megjelenik a NER köreihez köthető érdekeltség.
A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása 2011-ben nagy felzúdulást keltett, amelynek következtében a korábban kötelező magánnyugdíjpénztári szisztéma kiüresedett, és ma már csak 50 ezer tag és mintegy 200 milliárd forint maradt az ágazatban. A 2010-es évek elején a Fidesz-kormány az államadósság csökkentése érdekében döntött a magánnyugdíjpénztárak államosítása mellett, amely jelentős kritikát váltott ki, és csökkentette az állami és a magán előtakarékossági szisztémákba vetett bizalmat.
2024-ben a magánnyugdíjpénztárak piacán már csak két szereplő marad, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és a Horizont Magánnyugdíjpénztár. Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár Mészáros Lőrinc érdekeltségének vagyonkezelését veszi igénybe, míg a Horizont Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelésében részben Tiborcz István érdekeltsége, a Gránit Alapkezelő is részt vesz.
A magánnyugdíjpénztárak piacának szűkülése a taglétszám csökkenésével magyarázható, hiszen nincsenek új belépők, és a már meglévő tagok közül is egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. A szektorban a hozamok általában nem rosszak, és az MNYP-k alacsony díjterhelésűek, de a tagok számára nincs adókedvezmény, ami ösztönző lehetne a rendszerbe való belépésre.
A magánnyugdíjpénztárak piacának jövője bizonytalan, hiszen a taglétszám csökkenése mellett a magas hozamok sem tarthatók örökké fenntartható szinten. A szektorban várhatóan további összeolvadások és beolvadások következhetnek, amelyek végül az ágazat teljes bezárásához vezethetnek.
A magánnyugdíjpénztárakból való kiszállás lehetőségei között szerepel a járadék igénylése vagy az elszámolás a pénztárral és a társadalombiztosítással. A tagok többsége az utóbbit választja, amely lehetőséget nyújt a felhalmozott reálhozam megtartására. Az MNYP-szektor fenntartásának értelme a tagok aktivitásától függ, hiszen ha a tagok legalább 70 százaléka nem fizet tagdíjat, akkor a Magyar Nemzeti Banknak végelszámolást kell indítania.
A magánnyugdíjpénztárak piacának jövője így kérdéses marad, és a szektor lassú kimúlására lehet számítani, amennyiben a taglétszám tovább csökken, és a rendszerbe való új belépők hiánya miatt a pénztárak nem tudnak fenntartható módon működni.