Tarsoly Csaba a Quaestor-botrányról és jelenlegi életéről beszélt

A Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba a Blikknek adott exkluzív interjúban beszélt a 77 milliárdos csalással kapcsolatos vádakról és arról, hogy jelenleg miből él. A Fővárosi Törvényszék 347 tárgyalási napot tartott a 2016-ban indult per során, amely a múlt héten érhet véget Tarsoly közel hétórás védőbeszédével.

Tarsoly szerint volt esély a kötvénybefektetések megtérülésére, mivel a cég ingatlanjai, beleértve a Győri ETO komplexumát is, elegendő fedezetet nyújtottak volna. Azonban a felszámolók alacsony áron értékesítették ezeket az ingatlanokat, amiből más vállalkozók profitáltak.

A per fővádlottja úgy véli, hogy a vádiratban korábban szereplő állítás, miszerint nem volt esély a károkozás megtérülésére, a vádirat február 20-i módosításával eltűnt, ami szerinte védekezését befolyásolja. Tarsoly hangsúlyozta, hogy a vagyon meglétének bizonyítása igazolja a huszonöt éves munkájuk eredményét.

Tarsoly elmondta, hogy a lefoglalt ingatlanok alacsony áron történő értékesítése miatt hűtlen kezelés miatt is eljárás indulhatna, és hogy a tárgyalásokra való felkészülés jelentős részét veszi el az idejéből és energiájából.

A korábban tehetős üzletember, aki a Győri ETO futballcsapatának is elnöke volt, 2012-ben Magyarország 108. leggazdagabb emberének számított. A Quaestor-botrány következtében a klub pénzügyileg ellehetetlenült, és kilenc évvel ezelőtt kizárták az NB I-ből.

Tarsoly büszke a Győri ETO mostani visszakerülésére az élvonalba, és bár az ügy kirobbanása óta nem látogatott mérkőzéseket, mindig figyelemmel kísérte a csapat szereplését.

A Quaestor-botrány 2015-ben robbant ki, Tarsoly Csabát és tíz társát sikkasztással és csalással vádolták meg. A vádhatóság szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásból 150 milliárd forintnyi fiktív volt, és a károsultak száma elérte a 32 ezret.

Tarsoly ügyvédje, dr. Papp Gábor szerint a cégvezető letartóztatása jogszerűtlen volt, és a Strasbourgi Emberjogi Bíróság is kimondta ennek törvénytelenségét, amely 3500 euró megfizetésére kötelezte a magyar államot. Papp úgy véli, hogy a politika döntött a büntetőeljárás mellett, amely bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálta, és hogy a botrány kirobbanásakor a sértettek rendelkezésére állt fedezetként a Quaestor ingatlanvagyona, amiből lehetett volna kielégíteni a követeléseket. Tarsoly Csaba letartóztatásának napján nem volt a cégnek lejárt követelése, és az ügyvéd szerint nem kriminalizálni kellett volna látványos bilincsbe veréssel, letartóztatással, hanem egy csődeljárással megoldani az egészet, amivel mindenki jobban járt volna. Az tény, hogy például egy mátraházi szállodát még 2021-ben úgy tudott megvenni előbb Mészáros Lőrinc, majd Tiborcz cége, hogy azt a Quaestor-ügy nyomozása közben zár alá vették, és a tranzakció idején is bűnügyi zár alatt volt.

A Blikk megkérdezte Tarsolyt, hogy jelenleg mivel foglalkozik, tudja-e kamatoztatni korábbi pénzügyi tapasztalatait. Tarsoly azt mondta, keresi a helyét, illetve “kisebb munkákban” tudott részt venni az elmúlt években.