Elképesztő, mit csinált a kormány az uniós pénzekkel, Brüsszel sem érti
Az Eurostat adatai szerint Magyarország a jelenlegi uniós ciklus alapján a tagállamok felső harmadába tartozik a források lehívását tekintve, annak ellenére, hogy továbbra is érvényben vannak az 55 százalékos jogállamisági felfüggesztések.
Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vezetője a Macronomx Meetup szakmai konferencián elmondta, hogy Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból, ami az uniós források 7,4 százalékát jelenti, és ezzel a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van.
Ez a teljesítmény három operatív program (IKOP, KEHOP, TOP) esetében fennálló 55 százalékos felfüggesztések ellenére is jelentős, míg más programok utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fog kiírni a kormányzat. Az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve, ahol a 98 százalékos magyar arányt csak Csehország múlta felül 98,2 százalékkal.
A jelenlegi költségvetési időszakban Magyarország a V4-es országok között Csehország (8 százalék) után a második helyen áll, 7,4 százalékkal, Lengyelország pedig 4,6 százalékkal van mögöttünk.
Navracsics Tibor szerint azonban a források nem egyenlő módon hasznosulnak hazánkban, és regionális dráma zajlik. Két régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld) a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem éri el az uniós átlag felét, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld adatai is jelentősen elmaradnak ettől, 52, illetve 55 százalékon. Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból aggasztó, ahol a fejlettségi szint csökkenő tendenciát mutat, 2022-ben 68 százalékra csökkent.
A miniszter kiemelte, hogy a dunántúli régiók nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásokra, ami fenntarthatósági problémát jelent. Ezzel szemben Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon, de a területfejlesztési miniszter szerint ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.
Egy főre jutó GDP (PPS) egyes uniós régiókban az uniós átlaghoz viszonyítva:
- Prága: 207 százalék
- Bukarest: 177 százalék
- Varsó: 162 százalék
- Budapest: 158 százalék
- Pozsony: 146 százalék
- Bécs: 142 százalék
- Zágráb: 134 százalék
- Burgenland: 88 százalék
- Nyugat-Románia: 78 százalék
- Közép-Dunántúl: 71 százalék
- Észak-Nyugat-Románia: 70 százalék
- Pest: 65 százalék
- Nyugat-Szlovákia: 65 százalék
- Közép-Szlovákia: 60 százalék
- Kelet-Szlovákia: 52 százalék
- Észak-Magyarország: 50 százalék
- Észak-Alföld: 50 százalék
- Pannon Horvátország: 46 százalék
A 197 magyarországi járás közül 2022-ben 99 járás nem érte el az országos átlagot, ami romlást jelent az előző évhez képest. Navracsics Tibor szerint a magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal. Az új magyar területfejlesztési politika, ami Budapest metropoliszra, valamint nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve belső- és külső perifériákra osztja majd hazánkat, a tervek szerint a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd.