Tizenkét határon túli jelölt indul a júniusi önkormányzati választáson
Az önkormányzati választáson tizenkét olyan egyéni jelölt indul, aki magyar állampolgár, de nincsen magyarországi lakcíme – közölte a Nemzeti Választási Iroda az MTI-vel.
Az Alaptörvény értelmében a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, így a határon túli magyarok is, csak passzív választójoggal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy őket meg lehet választani, de ők maguk nem szavazhatnak az önkormányzati választáson. Önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy akár főpolgármesterré is választható bárki, aki magyar állampolgár, függetlenül attól, hogy van-e Magyarországon bejegyzett lakcíme, de ehhez regisztrálnia kell a központi névjegyzékbe.
Öt évvel ezelőtt tizenegy határon túli magyar indult a választáson, ami azt mutatja, hogy a jelenség nem újkeletű. Idén eggyel többen, tizenkét jelölt próbálkozik ezzel a lehetőséggel.
A külföldön élő magyarok szavazásának részleteiről a Telex választási kisokosában tájékozódhatnak az érdeklődők.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) tájékoztatása szerint a legtöbb kormányablak az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választás hétvégéjén, június 8-án szombaton, valamint 9-én vasárnap is nyitva tart, hogy elősegítse a szavazati jog gyakorlását. Ezen a hétvégén csak személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre lesz lehetőség, új lakcímet csak június 7-én, pénteken 10 óráig lehet bejelenteni.
A kormányablakok – néhány kivétellel – országszerte június 8-án, szombaton 8 és 16, míg a választás napján, vasárnap 7 és 19 óra között tartanak nyitva. Aki június 7-én, pénteken 10 óráig bejelenti a lakcímét, már az új lakóhelyén veszi nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda (NVI), így ott tud majd szavazni. Péntek 10 óra után egyáltalán nem lesz lehetőség új lakóhelyre bejelentkezni egészen hétfő reggelig.
A szavazáshoz szükséges érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártya formátumú jogosítvány mellett a lakcímigazolvány is. Ha a voksolás hétvégéjén valakinek semmilyen érvényes személyazonosító igazolványa sincs, a kormányablakban ideiglenes személyi igazolványt állítanak ki, amivel lehetséges a szavazás. A szavazóbiztosok az azonosításhoz elfogadják a lakcímet tartalmazó (régi) személyi igazolványt is.
A minisztérium azt kéri, hogy ügyintézés előtt tájékozódjanak a nyitva tartó kormányablakokról a https://kormanyhivatalok.hu/ honlapon.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint a szavazatszámláló bizottságok a választás napján, június 9-én, először a polgármester-választás szavazólapjait számolják össze, majd a képviselő-testületi tagokra, Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjaira, a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a fővárosi közgyűlésre) és utoljára az EP-választás szavazólapjait dolgozzák fel. Az eredményeket a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben, így először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalára. A szavazatszámláló bizottságoknak több adminisztratív feladatot is el kell végezniük az urnák felbontása előtt, mint például az elrontott és fel nem használt szavazólapok összecsomagolása és a megjelentek számának jegyzőkönyvbe rögzítése. A mozgóurnát először bontják fel, és csak ezután kezdik el a szavazóhelyiségben használt urnák tartalmának összekeverését. A nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat és szavazólapokat nemzetiségenként kell csoportosítani és külön szállítóborítékba zárni. A szavazatszámláló bizottságok a szavazatok megszámlálása után megállapítják a választás szavazóköri eredményét, és jegyzőkönyvet állítanak ki.