Így védik a magyar állam titkait
Magyarországon évente egymillió új minősített adat keletkezik, ami a statisztikák szerint meglehetősen magas szám az összes állami szervben. Gál István László ügyvéd, tanszékvezető egyetemi tanár szerint a jogi szabályozás, amely a titkos adatok védelmét szabályozza, rendszerváltáson átívelő és párt- valamint politikasemleges.
A magyar állam titkainak védelméről és a minősített adatra vonatkozó büntetőjogi szabályozásokról beszélve Gál István László kiemelte, hogy a jogi szabályozás még a régi rendszerek idején kialakított szabályokat használja. Ferenc József császár 1855-ben léptette hatályba az osztrák katonai büntetőtörvénykönyvet, amelynek titokvédelmi rendszere egészen 1931-ig volt érvényben Magyarországon, ami azért is figyelemre méltó, mert ez idő alatt Magyarország történelmében olyan sorsfordító események történtek, mint Trianon.
A titkok védelme széleskörű, az egyéni érdekektől kezdve az össztársadalmi érdekekig terjedhet. A minősített adatok négy kategóriába sorolhatók: korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos és szigorúan titkos. A besorolás attól függ, hogy milyen kárral járna a titok nyilvánosságra kerülése.
A minősített adattal való visszaélés súlyos büntetést vonhat maga után, attól függően, hogy milyen minősítésű adatról van szó. A büntetési tétel egy évtől akár öt évig terjedő szabadságvesztésig is elérhet.
A minősített adatok hozzáférhetőségének három feltétele van: a személyi biztonsági tanúsítvány, a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat. Ezen feltételek teljesítése után dolgozhat valaki minősített adatokkal. Azonban bizonyos magas rangú állami vezetők, mint az államfő vagy a miniszterelnök, feltétel nélkül hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.
A büntetőjogi szabályozásban változásokra lehetne szükség a hatékonyság érdekében. Gál István László szerint a kémkedés három változatánál a bizalmas és a titkos minősítésű adatok kiszolgáltatása is belefoglalható lenne egy minősített esetbe, és külön büntetési tételt érdemelne.
A magyar államigazgatásban a magas szintű csúcsvezetőknek nem kell eleget tenniük a minősített adatok hozzáférhetőségének feltételeinek, mert ez összekeverhetné a hatalmi ágakat. Ha például egy miniszter dönthetne arról, hogy nem ad kockázatmentes biztonsági szakvéleményt a miniszterelnöknek vagy a köztársasági elnöknek, akkor ez erősebb pozícióba helyezné őt, mint a többi állami vezetőt.
A titokvédelmi szabályok adminisztratív szabályozása adekvát, mivel Magyarország a nyugati titokvédelmi szabályokhoz igazodott, leginkább a német mintát követve. A büntetőjogi szabályozásban azonban módosításokra lehet szükség a hatékonyság növelése érdekében.