A gazdasági háború új korszaka
A világ külkereskedelmi kapcsolatai jelentős átalakuláson mennek keresztül, ahol már nem csupán a vállalatok profitmaximalizálása a meghatározó, hanem a geopolitikai feszültségek is egyre nagyobb szerepet kapnak. A hasonló gondolkodású országok közötti kereskedelem erősödik, míg a geopolitikai távolságok növekedése a kereskedelmi kapcsolatok gyengüléséhez vezet.
A vállalatok hajdanán a legolcsóbb munkaerőt és alapanyagokat keresték világszerte, hogy növeljék profitjukat és csökkentsék költségeiket. Azonban a geopolitikai feszültségek, mint például a kereskedelmi háborúk és a szankciók, új kihívások elé állítják őket. A COVID-19 pandémia, a Szuezi-csatornában történt incidens és a Vörös-tengeri események rávilágítottak a túlzott külföldi függőség kockázataira.
Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, az orosz-ukrán konfliktus és az Európai Unió kínai jelenléttel kapcsolatos aggodalmai mind példák arra, hogy a gazdasági érdekek mellett a geopolitikai nézetkülönbségek is meghatározóvá váltak. Az EU szankciói Oroszországgal szemben, az amerikai vámok, valamint az európai iparágak védelme a kínai versennyel szemben mind a kereskedelmi kapcsolatok újragondolására késztetik a szereplőket.
Az Európai Központi Bank elemzése szerint 2018 óta a geopolitikai távolságok egyre nagyobb szerepet játszanak a kereskedelemben. A hasonlóan gondolkodó országok közötti kereskedelem növekedett, míg a geopolitikailag távoli országok között csökkent. A termelési láncok átrendeződése és a near-shoring jelensége is ezt a tendenciát tükrözi.
A geopolitikai feszültségek hatására bevezetett intézkedések, mint a szankciók és vámok, jelentősen befolyásolják a kereskedelmet és az ellátási láncokat. A vállalatoknak egyre inkább figyelembe kell venniük a geopolitikai szempontokat is, ami akár a hatékony működéssel is ellentétben állhat. A fogyasztók számára ez magasabb árakat és a globális versenyképesség csökkenését jelentheti.