MNB: Rekordveszteség és negatív saját tőke
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1763 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2023-as évet, ami történetében példátlan, és ezzel először vált negatívvá a saját tőkéje, mínusz 1855 milliárd forintra csökkenve.
Az MNB korábban jellemzően kisebb mértékű nyereséget vagy veszteséget könyvelt el, azonban az elmúlt években a helyzet drasztikusan megváltozott. 2019-ben és 2020-ban még jelentős, 250 milliárd forint feletti nyereséget értek el, de 2021-ben és 2022-ben már veszteségesek voltak, 52, illetve 400 milliárd forintos negatív eredménnyel zárták az éveket. Az idei 1763 milliárd forintos veszteség azonban minden korábbi évet felülmúl.
A veszteség fő oka a "nettó kamateredmény" volt, amely mínusz 1643 milliárd forintot tett ki, míg a jegybank 1678 milliárd forintot fizetett ki a hazai hitelintézeteknek az MNB-nél tartott betéteik után. Ez a jelentős kamatkiadás abból adódik, hogy a kereskedelmi bankok, mint például az OTP és az MBH, lekötötték a náluk lévő pénzt az MNB-nél, amelynek kamatot kellett fizetnie. Az irányadó kamat 2021-ig gyakorlatilag nulla százalék volt, de az infláció hatására emelkedni kezdett, egészen az 18 százalékos szintig. A kamatok tavalyi csökkentése ellenére is, a jelenlegi 7,25 százalékos kamat mellett is jelentős terhet jelent a jegybank számára.
A negatív saját tőke miatt korábban a kormányzati költségvetésnek kellett volna pótolnia a hiányt a jegybank 10 milliárdos jegyzett tőkéjéig. Azonban a törvény tavalyi módosítása értelmében már nem kötelező az államnak kipótolnia a különbözetet. Amennyiben a jegybank a következő években ismét nyereséges lesz, saját erőből tudja majd ellensúlyozni a veszteséget, így a költségvetésre csak akkor hárulna teher, ha hosszabb távon sem sikerülne helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt. A jegybanktörvény egy 2023-as módosítása alapján, a korábbi rendtől eltérően nem a költségvetésből, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből rendezhetik, több évre oszlik el tehát a kompenzáció.
Ez azonban önmagában is sok problémát felvet. Egyrészt beláthatatlan pályán rugdos maga előtt, mint ezúttal a kiderült, az össztermék 2 százalékát is meghaladó veszteséget a jegybank. A kitétel, miszerint a mínuszt majd az MNB majdani profitjából lehet rendezni azt is feltételezi, hogy profitorientált a jegybank, márpedig ez szöges ellentétben áll alapvető feladataival.
Az is kérdés, a jelenlegi és rövidebb távon várható kamatszintek mellett 2024-ben milyen eredményt tud elérni a jegybank. A 2022-ben még 400 milliárd körüli, tavaly 1763 milliárd fölé duzzadó veszteség nyilvánvalóan nem tud még nyereségbe fordulni. Vagyis kérdés az is, hogy a középtávon kalkulált nyereség, ezzel a negatív tőke visszatöltése mikorra válik reálissá.