Szenesemberként dolgozott, de végül ünnepelt sztár lett belőle

Básti Lajos a magyar színpadon, filmen és tévéjátékokban egyaránt maradandót alkotott, és sokan máig a legszebben beszélő magyar színészként tartják számon. Sajnos, 65 éves korában, 1977. június 1-én hunyt el.

Básti Lajos eredetileg Beregiként született, de a család nevét édesapja magyarosította Beregire, míg ő később előbb Básthyra, majd 1942-ben Bástinál maradt. Nem színésznek készült, hanak írónak vagy orvosnak, de egy véletlen találkozás Mányai Lajos színinövendékkel megváltoztatta az életét, és így került Ódry Árpád osztályába a Magyar Királyi Színművészeti Akadémián.

Karrierje elején a „szépfiú” szerepkörbe sorolták, ami csalódást okozott neki, és még az orrát is megoperáltatta, hogy ne legyen „zsidósan” görbe egy olyan időszakban, amikor ez komoly következményekkel járhatott.

Leparancsolták a színpadról

A második világháború alatt zsidó származása miatt nem léphetett színpadra, ezért egy ideig Londonban élt, ahol olyan neves személyiségekkel ismerkedett meg, mint Pressburger Imre, Mikes György és Noël Coward, de végül mégis Budapestre tért vissza. Munkaszolgálatra hurcolták, de 1944-ben megszökött, és ismerősei segítségével szenesemberként dolgozott a józsefvárosi pályaudvaron.

Közben írással és könyvkiadással is foglalkozott, 1942-ben jelent meg a Sziréna című kötete, majd 1962-ben a Mire gondolsz Ádám?.

Számos emlékezetes alakítás után 1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, de még a műtét után is vállalt szerepeket, többek között a Abigél című televíziós sorozatban. Básti Lajos 1977. június 1-jén hunyt el.

(Borítókép: Básti Lajos. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)