Sulyok Tamás elleni államfői megfosztási eljárás
Magyarországon a Demokratikus Koalíció (DK) Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen indított államfői megfosztási eljárást, amelyet az ellenzék már negyedszerre próbál meg, de eddig egyik sem jutott el a végrehajtásig. Az eljárás a péntek esti rendkívüli parlamenti ülés napirendjén is szerepel, de a kétharmados többség hiánya miatt valószínűleg nem fog elindulni.
Az eljárásra azért kerül sor, mert a DK szerint Sulyok Tamás méltatlanná vált az államfői tisztségre, mivel évtizedekkel ezelőtt, ügyvédként "földmutyihoz" asszisztált. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője szerint Sulyok "a csongrádi földmaffia tagja volt", és olyan szerződéseket ellenjegyzett, amelyek révén külföldi tulajdonba kerülhetett több mint száz hektár termőföld. Az államfő hivatala szerint Sulyok mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, és az ügyészség is vizsgálja az ügyet, de valószínűleg a bűncselekmény már elévült.
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani, de a megfosztási eljárás lehetősége az Alaptörvényben létezik 2012 óta. A megfosztási eljárás úgy indul, hogy azt az országgyűlési képviselők egyötöde írásban kezdeményezi, és a DK már össze is gyűjtötte az ehhez szükséges aláírásokat.
A megfosztási eljárásra az Alaptörvény szerint csak akkor van lehetőség, ha a köztársasági elnök „az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértette”. Az ellenzéki képviselők indítványában azt kell bizonyítaniuk, hogy Sulyok ügyvédként szándékosan megsértette az Alaptörvényt, amely kimondja, hogy a termőföld a nemzet közös örökségét képezi.
A megfosztási eljárás első lépése, hogy a házelnök az indítványt továbbítja az illetékes szakbizottsághoz, ami az igazságügyi bizottság. A bizottság zárt ülésen vizsgálja, hogy a kezdeményezés megfelel-e a formai feltételeknek. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy az indítvány formai hibás, akkor a kezdeményezés itt elbukhat. Ha a bizottság elfogadja az indítványt, akkor az Országgyűlés titkos szavazással dönt a megfosztási eljárás megindításáról, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Fidesz-KDNP politikusai bojkottálják a parlament rendkívüli ülését, így a határozatképtelenség miatt valószínűleg nem is jutnak el a napirendi pont tárgyalásáig. A kormánypártok június végéig nyertek időt, az igazságügyi bizottságban ráérnek addig tárgyalni és dönteni.
Ha az Országgyűlés megindítja az eljárást, az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül, ahol az eljárás érdemi részét folytatják le. Az Alkotmánybíróság döntését a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával hozzák meg, és ez egy újabb pont, ahol az ellenzéki javaslat elbukhat.
Az államfő közjogi felelősségre vonásának jogi intézménye 2012 óta létezik, de eddig még nem alkalmazták. Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin esetében is felmerült a megfosztási eljárás lehetősége, de egyik esetben sem jutott el odáig, mint most Sulyok Tamásnál.