Minden második magyart ért már kibertámadás
A magyar internetezők többsége már esett áldozatul online csalásnak, hackelésnek, vírustámadásnak, az okostelefonok vírusvédelmére sokan nem gondolnak - derült ki a kiberbiztonsággal foglalkozó Sicontact Kft. és a gkid közös felméréséből.
A 18 év feletti online is vásárló internetezők körében végzett reprezentatív felmérés szerint az internetezők 68 százaléka használ vírusirtót, de csaknem egyharmaduk nem védekezik, mert úgy vélik, nincs rá szükségük, és képesek felismerni a gyanús tartalmakat. Ennek ellenére a válaszadók 57 százaléka már áldozatul esett különböző online támadásoknak, mint például adathalászatnak vagy vírustámadásnak. Közel negyedük tapasztalt kéretlen felugró ablakokat és lassulást eszközeiken, és volt, aki anyagi kárt szenvedett bankkártyaadatainak ellopása miatt.
Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint a kártevők hatalmas száma miatt szinte lehetetlen feladat egyedül felismerni őket, hiszen az AV Test adatai szerint jelenleg 1,3 milliárd egyedi kártékony kód van a világon. A szakértő hangsúlyozza, hogy a digitális biztonság alapszükséglet, és a felhasználóknak figyelmet kell fordítaniuk rá, valamint a Hackfelmetszők - Veled is megtörténhet! podcast segítségével tájékozódhatnak a kibervédelemről.
A 18-29 év közötti korosztály a legkevésbé tartja valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket, de ebben a csoportban is közel fele, 48 százalékuk már áldozatul esett valamilyen online támadásnak. A felmérés szerint a vírusirtót használók többsége laptopját védi (71 százalék), az asztali gépek védelme 48 százalék, míg az okostelefonoké csak 44 százalék, annak ellenére, hogy az androidos készülékek védelem nélkül nagy kockázatnak vannak kitéve. A tablet és az okos televíziók védelme még ritkább, 12, illetve 5 százalék.
Sokan nem mernek vírusirtót használni
A fizetős védelmi programokat a válaszadók több funkcióval rendelkezőnek és megbízhatóbbnak tartják, amelyek nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket. Egyesek azonban (17 százalék) nem használnak ilyen megoldást, mert úgy érzik, nincs meg hozzá az informatikai tudásuk. Egy harmaduk fizetne a vírusirtóért, ha ezzel szakértői segítséget is kapnának. A felmérés szerint a fizetős programok előnye, hogy nem adják el a felhasználók adatait külsős partnereknek, ami nem alaptalan feltételezés, hiszen volt már rá példa, hogy egy ingyenes vírusvédelmi program gyártója értékesítette a felhasználói adatokat beleegyezés nélkül. A választásnál fontos szempont, hogy a program ne lassítsa az eszközt, egyszerűen telepíthető legyen, és ritkán adjon téves riasztást.