A Libri közgyűlését támadják a kisrészvényesek
A Libri-Bookline Zrt. kisrészvényesei elégedetlenek, mivel nem hívták meg őket a társaság közgyűlésére, és emiatt szabályos közgyűlést követelnek.
A könyves piacvezető cég, a Libri-Bookline Zrt. tavalyi árbevétele 33,5 milliárd forint volt, ami közel 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, azonban a nyeresége csökkent, az adózott profit mintegy 600 millió forinttal maradt el a 2022-es adattól. A működési költségek, így a személyi jellegű ráfordítások és a bérelt ingatlanok üzemeltetési költségei is növekedtek. Ennek eredményeképpen az egy részvényre jutó eredmény 340 forintra csökkent, ami elmarad a 2022-ben elért 476 forinttól.
A részvényesek azonban nem részesülnek osztalékban, mivel a május elején tartott közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a profitot az eredménytartalékba helyezik, ami jelentős változás a korábbi, majdnem 4,2 milliárd forintos osztalékfizetéshez képest.
A közgyűlés jegyzőkönyve szerint a szavazatok az alaptőke 99,76 százalékát képviselték, ami gyakorlatilag a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány érdekeltségét jelenti. A körülbelül 50 kisrészvényes azonban nem kapott meghívót a közgyűlésre, amit Dióslaki Gábortól, a TEBÉSZ elnökétől tudtunk meg.
A Libri a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány többségi tulajdonába került 2023-ban, miután az Axialis Holding Zrt. megvásárolta az SQ Invest Kft. részesedését. A cégcsoport legnagyobb leányvállalata, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. 28,1 milliárd forintos forgalmat ért el, ami körülbelül 2 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest.
Dióslaki Gábor szerint a közgyűlést szabálytalanul tartották meg, ezért a TEBÉSZ bírósághoz fordult, hogy érvénytelenítsék a kisrészvényesek nélkül hozott határozatokat. Céljuk, hogy a részvényesek közgyűlését szabályos keretek között tartsák meg.
A kisrészvényesek korábban panaszkodtak, hogy nem kaptak vételi ajánlatot a részvényeikre a főtulajdonostól, ami 75 százalékos részesedésszerzés felett törvényi kötelezettség. Dióslaki szerint a kisrészvényesek még mindig nem kaptak vételárajánlatot, pedig a törvényes megoldás szerint a forgalmi értéken kellene megvásárolniuk a részvényeket, ami 5–6 ezer forintos részvényenkénti piaci árral számolva 60–70 millió forintos összegbe kerülne.