Fellegvár vagy légvár? Debrecen és Nyíregyháza választás előtt
Debrecen, az ország második legnagyobb lélekszámú települése sokáig a Fidesz vizsgamunkájának számított, amellyel okkal büszkélkedett a párt. Az elmúlt időszakban azonban a tervezett akkugyár körüli botrányoktól volt hangos a média, és az erőteljes gazdasági növekedésnek is megvannak az árnyoldalai.
Az Átlátszó mindezeknek igyekezett utánajárni, és nyilatkozott lapunknak a város polgármestere is. Debrecen árnyékában pedig ott van a régió másik meghatározó városa, Nyíregyháza is, amelynek politikai életét, erőviszonyait szintén igyekszünk bemutatni.
„Természetesen tudom, 1998-ban egy egyéni önkormányzati körzetet” – ezt Papp László debreceni polgármester felelte az Átlátszónak arra a kérdésére, hogy tudja-e, mikor nyert utoljára baloldali jelölt a városban.
Narancsvidék
Nem véletlen, hogy a szélesebb közvélemény is fideszes fellegvárként tartja számon Debrecent. E jelzővel illették a nagy internetes portálok is, amikor az új ellenzéki reménység, Magyar Péter a városban tartott fórumot.
Debrecen régóta – és különösen a NER megszületésétől – a Fidesz kirakattelepülésének számít, és Kósa Lajos sokáig a párt első számú sikerpolitikusa volt.
Papp László abban bízik, hogy az elmúlt 25 év beruházásai fölhalmoztak annyi bizalmat irántuk, hogy meg tudják ismételni a korábbi elsöprő eredményeiket. A Financial Times rendre a világ legjobb befektetésvonzó települései közé választja Debrecent.
Ugyanakkor a gyors növekedésből származó gondok is jelentkeznek: több tényező nem tudott lépést tartani a gazdasági fejlődéssel. A városvezetés kritikusai szerint Debrecen Európa élmezőnyébe sorolható a dugóban eltöltött idő mértékét tekintve.
Papp elismeri, hogy az elmúlt évek gazdasági hevítése okozott problémákat, és azt is hozzáteszi, hogy a BMW 2018-as megérkezése átírta a stratégiát.
A polgármester ígéri, hogy a következő 10 év az otthonteremtésről fog szólni, és egy komplex bérlakás-programot dolgoznak ki a fiatalok számára.
Az agglomerációba költözők, akik a városhoz kötődnek, jelensége miatt a debreceni önkormányzat javaslattal élt a kormány felé, hogy a befizetett több mint 10 milliárdos szolidaritási adó egy része maradjon az agglomerációban.
Töltési feszültség
A CATL akkumulátor-gyártás réme megérkezett Debrecenbe. Papp László szerint 200-250 embernél soha nem gyűltek össze többen tiltakozni, és az országos politikai erők igyekeztek ráülni a témára.
Papp hangsúlyozza, hogy az engedélyezési és építési eljárást teljesen transzparens módon kívánják lefolytatni, és beépítették a konzultációkon elhangzottakat.
Az ellenzéki pártok polgármesterjelöltje a Momentum tavaly leléptetett elnökségének tagja, Mándi László, aki egy frissen gründolt civilszervezet, az Összefogás a Civisvárosért színeiben indul.
Egy megyével arrébb
Nyíregyházán Dobrev Klára bejelentette, hogy pártja a legutóbb is induló Jeszenszki Andrást támogatja polgármesterjelöltként.
Nyíregyházán a baloldalnak nagyobbak az esélyei, mint Debrecenben. A várost 2010-ben vette át a Fidesz, előtte 16 évig a szocialista Csabai Lászlóné irányította.
A települést is elérte az akkugyáras cunamija, itt is tiltakoznak a tervezett létesítmény ellen.
Az ellenzéknek tehát ez mindenképpen malmára hajtja a vizet, valamint az, hogy a különbség az országgyűlési választáson is jóval kisebb volt a két oldal között, mint például Debrecenben.
Jeszenszki kitartása is szól az ellenzék mellett, a helyi politikus 2002 óta győz egyéni körzetében.
Hont András