A magyarok munkaideje az EU átlag felett van, de a NEET fiatalok aránya javulóban
Magyarországon a 20-64 éves korosztályban dolgozók átlagos heti munkaideje 37,8 óra, amivel meghaladják az EU-s átlagot, amely 36,1 óra. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban a magyarok többet dolgoztak, mint az uniós átlag.
A leghosszabb heti munkaidőt Görögországban (39,8 óra), Romániában (39,5 óra), Lengyelországban (39,3 óra) és Bulgáriában (39 óra) mérték, míg a legrövidebbet Hollandiában (32,2 óra), Ausztriában (33,6 óra) és Németországban (34 óra) jegyezték fel.
A kelet-közép-európai országokban általánosan magasabb a heti munkaórák száma, mint Nyugat- vagy Észak-Európában. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető, ahol az átlagos heti munkaidő meghaladja az EU-s átlagot.
Az Európai Unióban 2023-ban a legtöbbet a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat területén dolgoztak, ahol a tényleges heti munkaóra 41,5 óra volt. Ezt követte a bányászat és kőfejtés (39,1 óra), valamint az építőipar (38,9 óra). A legrövidebb munkaheteket a háztartásoknál, mint munkaadóknál (26,7 óra), az oktatásban (31,9 óra) és a művészet, szórakoztatás és szabadidő területén (33 óra) regisztrálták.
A 15-29 év közötti magyar fiatalok közel 11%-a nem tanult és nem is dolgozott 2023-ban, ami hajszálnyival (0,1 százalékponttal) nőtt az előző évhez képest, de így is jobb az uniós átlagnál (11,2%). A 10,9%-os hazai ráta az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolja Magyarországot, Hollandiában a legalacsonyabb (4,8%), míg Romániában a legmagasabb (19,3%) a ráta.
Az uniós átlag 11,2%-ot tett ki tavaly a 2022-es 11,7%-hoz képest, vagyis folytatódott az elmúlt évtizedre jellemző csökkenő trend. A 2030-ra szóló célkitűzéssel az EU intézményei arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy milyen gazdasági, társadalmi kockázatokkal jár, ha a fiatalok nem dolgoznak, vagy nem tanulnak.
Az Eurostat adatai szerint tavaly az EU-tagok egyharmadában volt alacsonyabb a NEET-fiatalok aránya a 2030-ra kitűzött 9 százaléknál. Magyarországon a NEET-fiatalok aránya 2013-ban még igen magas, 18,4% volt, azóta szinte folyamatosan csökkent, a koronavírus-járvány kitörésének évében, 2020-ban azonban 14,7%-ra emelkedett, majd 2021-re jelentősen csökkent 11,7%-ra, és 2022-re további 0,9 százalékpontos csökkenés következett be.
Magyarországon a fiatal férfiak esetében a NEET-mutató jobb az uniós átlagnál (8,7% a 10,1%-kal szemben), míg a nők esetében a hazai arány rosszabb (13,3% az uniós 12,5 %-hoz képest).