A költségvetés átláthatóságának hiányáról és a Pénzügyminisztérium reakciójáról
Rossz módszertan, baloldali NGO, Soros, Gyurcsány – így reagált a Pénzügyminisztérium (PM) a 2023-as költségvetés átláthatóságát bíráló nemzetközi jelentésre, érdemi válaszok helyett.
A Pénzügyminisztérium szerint politikai hangulatkeltés, hogy a költségvetés átláthatóságát kétségbe vonják. Az Open Budget Survey (OBS) nemzetközi felmérés szerint a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága problémás, mindössze 22 pontot ért el a 100-ból, míg a „megfelelő” szint 61 pont. Korábban Magyarország is az átlag körül teljesített, most azonban az arab országok szintjén van, és a régióban az utolsó helyen áll. Az OBS-jelentés magyarországi résztvevője, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) hangsúlyozza, hogy a kormány korábban hozzájárult a felméréshez, de az utóbbi időben nem vett részt benne. A PM válaszában a konkrét kritikákra nem reagált, helyette a KFIB függetlenségét és a felmérés módszertanát kritizálta, Soros Györgyöt és Gyurcsány Ferencet említve. Azt állítják, hogy az átláthatóságot az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács garantálja, és a baloldali kormányzás idején voltak eltitkolt számok.
A PM szerint a 2023-as költségvetés átláthatóságának hiánya annak következménye, hogy a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve rendeletben hirdette ki a költségvetést, megkerülve az Országgyűlést. Később, tavasszal ugyan bevitte a már végrehajtás alatt álló költségvetést az Országgyűlés elé, de ha az nem szavazta volna meg, a rendeleti költségvetés maradt volna érvényben. Felmerül a kérdés, hogy a veszélyhelyzeti szabályok szerint a kormány rendeletei magasabb rendű jogszabályok lehetnek-e a törvényeknél is.
Az OBS-jelentés a költségvetési folyamat pozitív aspektusait is kiemeli, például a költségvetési tervezés első nyilvános dokumentumának, a költségvetési irányelveknek a létrehozását javasolja. A kormány konvergencia programban és makrogazdasági előrejelzésben teszi közzé a költségvetési és gazdasági várakozásait, de ezekből hiányoznak a tervezett költségvetési intézkedések és célok. A költségvetési javaslat a tervezési folyamat kiemelt dokumentuma, amelyet a kormány törvényjavaslat formájában nyújt be az Országgyűlésnek. A költségvetési ciklus a törvényalkotással nem ér véget, a végrehajtás szakasza is fontos, amely során a kormány évközi jelentésekben teszi követhetővé a bevételek és kiadások alakulását.
A jelentés szerint a 2023-as költségvetési folyamat javítása érdekében a kormánynak kérnie kellene az Országgyűlés jóváhagyását a költségvetés módosításához és meg kellene várnia a jóváhagyást a módosítások megvalósításával. A költségvetési irányelvek és a féléves jelentés időben történő közzététele, valamint a nyilvánosság bevonása a költségvetés tervezése és végrehajtása során további lépések lehetnének a folyamat javítására. Az Országgyűlésnek elegendő időt kellene biztosítania a költségvetési javaslat megvitatására. A 2024-es költségvetés elfogadása már a normál parlamenti úton történt, de a kormány elismerte, hogy a költségvetés törvénybe foglalt állapotában végrehajthatatlan, és nem kívánja végrehajtani, így a módosítás elkerülhetetlen, bár a sarokszámokhoz nem nyúlhat.