Japán, Dél-Korea és Kína háromoldalú csúcstalálkozója
Négy és fél év után került sor a Japán, Kína és Dél-Korea közötti háromoldalú csúcstalálkozóra Szöulban, melyen a régió vezetői vettek részt, és amelynek fő témái között szerepelt a biztonságpolitika és a gazdasági együttműködés.
A május végi találkozó résztvevői Kisida Fumio japán, Li Csiang kínai kormányfő és Jun Szuk Jol dél-koreai elnök voltak, akik a 2019 decemberében, Csengduban tartott utolsó ilyen egyeztetés óta eltelt időszak jelentős nemzetközi változásait vitatták meg. A háromoldalú csúcstalálkozó házigazdája, Dél-Korea korábban többször is kezdeményezte a találkozót, de Kína hosszú ideig vonakodott a részvételtől, mivel nem tetszett neki a Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea által folytatott biztonságpolitika. Jun Szuk Jol álláspontja élesen eltér elődje, Mun Dzse In álláspontjától, aki kerülte a „Dél-Korea-USA-Japán” kifejezés használatát, hogy ne sértse meg Kínát és Észak-Koreát.
A tavaly nyáron Camp Davidben tartott Japán–USA–Dél-Korea csúcstalálkozó után, ahol a résztvevők megerősítették a biztonság és a gazdasági együttműködés iránti elkötelezettségüket, Kína úgy döntött, hogy kezdeményezi a háromoldalú csúcsot. Ennek hátterében többek között Észak-Korea és Oroszország kapcsolatának mélyülése, valamint az ukrajnai konfliktus állt.
A csúcstalálkozó időzítése is fontos szerepet játszott, hiszen Kína szándékosan május végére tervezte, hogy az Laj Csing-te tajvani elnök beiktatása utánra, valamint a dél-koreai általános választások utánra essen. A Jun-kormányzat a választások előtti csúcstalálkozót szerette volna kihasználni a kampányban, de ez nem valósult meg.
A csúcstalálkozó előestéjén Li Csiang kétoldalú tárgyalásokat folytatott, ahol hangsúlyozta az akadálytalan ellátási láncok fenntartásának és a globális szabadkereskedelmi rendszer védelmének fontosságát. A három ország vezetői megállapodtak a további együttműködés „intézményesítéséről”, és a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások felgyorsításáról.
A csúcstalálkozó kritikus volt a három ország közötti kapcsolatok stabilizálása szempontjából, és bár Észak-Korea hivatalosan nem szerepelt a napirenden, a vezetők találkozója előtt bejelentett újabb kémműhold pályára állítása miatt a téma mégis előkerült. A három állam közösen szorgalmazta a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését.