Óriási bejelentés a kormány részéről, örülhetnek a tanárok, óvónők
Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez szükséges uniós források megérkeztek Magyarországra.
A magyar kormány részéről érkezett bejelentés szerint jelentős összegű uniós támogatás érkezett az országba, amely a pedagógusok és óvodai dolgozók fizetésének növelését hivatott elősegíteni. Varga Mihály pénzügyminiszter hivatalos Facebook-oldalán keresztül tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy 184 milliárd forint uniós forrás érkezett a célra.
Ez a lépés várhatóan jelentős mértékben hozzájárul majd a tanári és óvónői bérek emeléséhez, amely hosszú távon a magyar oktatási rendszer minőségének javulását is eredményezheti. Az év elején végrehajtott béremelésre mintegy 340 milliárd forintot fordítottak hazai forrásból, és a most beérkezett 184 milliárd forint utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez.
A pedagógusok béremelése az egyik sarkalatos pont volt a kormány és az Európai Bizottság egyeztetésén a jogállamisági eljárás során: a kormány addig teljes mértékben felfüggesztette a korábban beígért emelést, amíg nem született döntés a blokkolás feloldásáról. Az emelésről végül 2023 utolsó napjaiban jelent meg a rendelet, ez alapján átlagosan 32,2 százalékkal nőtt januártól a pedagógusok bére.
A pályakezdő tanárok alapfizetése bruttó 400 ezer forintról 528 ezer forintra, egy kutatótanár fizetése legalább 750 ezer forintra nőtt. Fontos megjegyezni, hogy a 32,2 százalékos átlagos béremelés az elosztható bértömegre vonatkozott, nem az egyénekre.
– Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországra – tette hozzá a politikus.
A béremelés mértékét és annak elegendőségét többen vitatták. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a béremelés hatására egyre többen dolgoznak a pedagógus foglalkoztatotti jogviszonyban, a felsőoktatási felvételi jelentkezéseken pedig a második legnépszerűbb terület lett a pedagógusképzés.
A Tanítanék Mozgalom úgy látja, hiába a béremelés, csak a fizetések rendezése nem oldja meg a közoktatás egyéb, tartalmi problémáit: a pedagógusok és a diákok munkaterheinek csökkentésére, a szabad tankönyvválasztásra, a szakmai autonómia és a sztrájkjog visszaállítására, a pedagógusok értelmiségiként való megbecsülésére, a szegregált oktatás megszüntetésére egyaránt hangsúlyt kell helyeznünk a valódi változáshoz.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet azonban kifejtette, hogy nem tudják, mire elég az uniós forrás, mivel nem ismerik a kormány által béremelésre fordított összeget, erről ugyanis a kabinet nem számolt be. A PDSZ szerint a kormány nem produkálja az országos adatokat, ami felháborító, és hiányzik az az adat, amely megmutatná, mekkora az az összeg, amit a 32,2 százalékos emelésre eddig az országnak fel kellett használni. Nagy Erzsébet szerint a most érkező támogatás nem akkora, hogy elegendő legyen egy áttörésre, mivel nemcsak a megtartás a probléma, hanem a pedagógus hivatás vonzereje is. A pedagógusok elvándorlása lényegesen nagyobb, mint amennyien tanári szakokon végeznek.
Rettenetes a bérhelyzet
Nagy Erzsébet emlékeztetett, hogy az úgynevezett státusztörvény után megkezdték egy új teljesítményértékelő rendszer előkészületeit, amelynek őszre kellene elkészülnie. A szakszervezeti vezető szerint ez a rendszer nem teszi attraktívvá a pedagóguspályát, inkább elijeszti a pedagógusokat, és tantestületen belül is óriási feszültséget fog szítani. A PDSZ annyira diszkriminatívnak tartja ezt a rendszert, hogy a következő sztrájktárgyaláson is felvetik majd a kérdést. Az ügyvivő szerint az államtitkárság olyan számokat közöl, amely nem összeegyeztethető a valósággal.