Európát fenyegetheti a radioaktív szennyezés: elsüllyedt orosz atom-tengeralattjárók veszélye

Az észak-kelet oroszországi régióban magukra hagyott szovjet atom-tengeralattjárók és egy Lenin nevű jégtörő hajó nukleáris hulladékot bocsáthatnak ki, ami elsősorban Norvégiát, de más európai területeket is fenyegethet. A Bellona nemzetközi környezetvédő szervezet tanulmánya szerint a térségben összesen hat atommeghajtású hajó található, amelyek közül öt tengeralattjáró és egy jégtörő, valamint kilenc reaktor, amelyekben nincs nukleáris fűtőanyag, de 32 ezer köbméter radioaktív hulladék kerülhetett a vízbe.

Az egykori szovjet atom-tengeralattjáró bázisok és műhelyek a sarki területeken maradtak, amelyek a világ egyik legsúlyosabban szennyezett területévé tehetik a régiót. A nyugati kormányok és Oroszország közötti együttműködés, amely a radioaktív anyagok biztonságos eltávolítását célozta, a Ukrajna elleni harcok kezdete óta leállt, és a sugármentesítés is megállt. A Kreml kijelentette, hogy képesek a folyamatot maguk is megoldani, nyugati segítség nélkül.

Az Andrejeva öbölben található volt tengeralattjáró-karbantartó műhely különösen veszélyes lehet, ahol körülbelül 22 ezer tartályban elhasznált nukleáris fűtőanyagot tárolnak szabad ég alatt. A terület sugármentesítését 2012-ben norvég és olasz segítséggel kezdték meg, amelynek jelentős része 2028-ra volt tervezve, de a háború kitörése óta ez háttérbe szorult. Az oroszok szerint a '30-as években fejezik be a munkálatokat, de a projekt aktuális állapotáról nincs információ.

A K-27 és a K-159 tengeralattjárók sorsa is aggodalomra ad okot, mivel ezek a hajók olyan mennyiségű sugárzást bocsáthatnak ki, amely megegyezik a Fukusima robbanás egy heti kibocsátásával. Az orosz kormány ígéretet tett arra, hogy 2035-ig kiemelik ezeket a hajókat. A K27-es tengeralattjárót betonnal vonták be, amely elméletileg 2032-ig megakadályozza a szivárgást, de a K-159 tengeralattjáró esetében nem történtek biztonsági intézkedések, pedig a hajó két reaktorral és 800 kilogramm használt urániummal süllyedt el, ami veszélyezteti a norvég és az orosz halászatot is.

Az Európai Fejlesztési Bank korábbi becslései szerint a két hajó kiemelésének költsége körülbelül 300 millió euró lenne. Az a kérdés merül fel, hogy Oroszország rendelkezik-e a szükséges hajókkal és technológiával a kiemeléshez. A jelenlegi orosz álláspont szerint a tartályok nem jelentenek veszélyt és nem szükséges kiemelni őket, csak a két tengeralattjárót kellene. A helyzetet súlyosbítja, hogy a veszélyes hulladékokért senki sem vállalja a felelősséget, így tulajdonosuk nincs. A BCC korábban a lassú haladás miatt „lassú Csernobil” veszélyként jellemezte a problémát.

A biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter szerint, ha lenne is tűzszünet Ukrajnában, pár éven belül újabb háború robbanna ki, ami további kockázatokat jelentene a régióban. Az orosz-ukrán konfliktus miatt leállt együttműködés és a sugármentesítés megállása mellett, a folyamatos feszültség és a potenciális újabb konfliktusok tovább növelhetik a környezeti katasztrófa kockázatát. Az orosz kormány álláspontja, miszerint képesek a folyamatot maguk is megoldani, nyugati segítség nélkül, további kérdéseket vet fel a helyzet kezelésének hatékonyságáról és a környezetvédelmi prioritásokról.