Orbán Balázs: Ezekből a multikból nem kérünk
A magyar gazdaság jelentős növekedést ért el az elmúlt évtizedekben, de további fejlődésre és innovációra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a visszaesést és valóban gazdag, fejlett országgá váljunk, mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Exclusive című műsorban Pogátsa Zoltánnak.
A közepes fejlettség csapdája egy olyan gazdasági probléma, amely még ma is jelen van, és azt jelenti, hogy „már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem” – fogalmazott Orbán Balázs. Az elemzők azt kutatják, hogy milyen problémák vezetnek oda, hogy egy-egy ország nem tud kitörni a közepes fejlettségből, és a sikertelen próbálkozások száma sokkal magasabb volt az elmúlt fél évszázadban, mint a sikeres országoké.
Ki lehet törni a csapdából?
Az újraiparosítás lehet az egyik út a közepes fejlettség csapdájából való kitörésre. Írország például geopolitikai adottságait kihasználva bekapcsolódott a globális pénzügyi rendszerbe. Orbán Balázs szerint a termelékenység és a hozzáadott érték növelése, valamint a külföldi tőke beáramlására való támaszkodás a folyamat elején elengedhetetlen a sikeres kitöréshez. A magyar gazdaság halad ezen az úton, de még sok a teendő. Az exportképes vállalatok száma háromezerről tizenkétezerre nőtt, ami rendkívüli mértékű növekedés, és ezek között vannak kis- és középvállalatok is, akik elsősorban régiós területen gondolkodnak, míg a hazai nagyvállalatok világszerte terjeszkednek.
Van még hova fejlődni
A magyar gazdaság a világválság óta 40 százalékos növekedést ért el, ezzel kilépve a közepes fejlettségből. Azonban még 100 százalékos emelkedésre van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a visszaesést. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy Magyarország nem vár olyan multinacionális cégeket az országba, akik nem hajlandók bekapcsolódni a kutatás-fejlesztési programok vérkeringésébe.
Pogátsa Zoltán közgazdász felvetésére Orbán Balázs a tanárbérekről és a magyar oktatás helyzetéről is beszélt, elmondva, hogy szerinte nincs szükség önálló oktatási és egészségügyi minisztériumra, és a tanárok bérét rendezettnek véli.
Nem népszerű a KKE-régió
A rendszerváltás után Kelet-Közép-Európa egy nemzetközi sztártérség volt, de ez az időszak már véget ért. A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban Orbán Balázs elmondta, hogy azért az orosz technológiát választották a második erőműnél is, mert az elsőnél is jól bevált, és nem érdemes változtatni. Pogátsa Zoltán emlékeztetett, hogy más országok sokkal inkább diverzifikálják vagy beszüntetik az erőművek működését.
Mit csinál a miniszterelnök politikai igazgatója?
Orbán Balázs a podcastban válaszolt erre a kérdésre is, elmondva, hogy az alkotmányos gyakorlat kizárólag miniszterelnököt és minisztereket ismer. A kormányzás általános irányáért a miniszterelnök felel, és ebben az irányszabási munkában van segítségére a politikai igazgató. „Irányítási feladatom nincs, ehelyett gondolkodni kell, olvasni kell és elemzéseket készíteni, javaslatokat kidolgozni és nemzetközi kapcsolatrendszert működtetni” – mondta.