„Egy kibertámadást nem lehet kivédeni” – Frész Ferenc erős állításai

Frész Ferenc, a Cyber Services alapító-vezérigazgatója és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet korábbi kibervédelmi vezetője szerint az orosz kiberhadviselés és az ukrajnai háború tanulságai alapján Oroszország nem áll a kibervédelem élvonalában. Magyarország azonban egykor élen járt az állami kibervédelemben, bár a kormányzati kommunikáció hiányosságai miatt a kibervédelmi központ megszűnt.

Az orosz titkosszolgálatok és kiberbűnözői csoportok közötti szimbiózis már a 2010-es években megfigyelhető volt, amikor az orosz hatóságok cserébe a megszerzett információkért futni hagyták a bűnözőket. Az oroszok már 2016 előtt kibertámadásokat emeltek be a háborús doktrínák közé, de nem számítottak arra, hogy az ukránok a 2014-es konfliktus után megerősítik védelmüket. Frész Ferenc szerint ez azt jelentette, hogy Oroszország nem olyan védett, mint ahogy azt gondolták.

Magyarország a második Orbán-kormány idején, 2010-ben hozott létre egy kibervédelmi központot, amely Európában az első ilyen jellegű intézmény volt. Frész Ferenc vezetésével a központ elemzői és hekkertudással rendelkező csapata feltárta a gyenge pontokat és javaslatokat tett a különböző minisztériumoknak. A NATO-t ért súlyos orosz támadást is a magyar kibervédelmi központ fedezte fel, és még miniszteri kitüntetést is kaptak az akcióért.

A kibervédelmi központnak azonban a 2014-es választások után vége szakadt, amikor a felső körökben harc indult a kibervédelem feletti ellenőrzésért. Frész szerint a belügyhöz kerülés után a hazai kibervédelem „megvakult”.

Az orosz hekkertámadások súlyosságát illetően Frész Ferenc úgy véli, hogy a külügyi rendszerek nemzetközi hálózata miatt érdekesek az oroszok számára. A kormány szerint a 2022-es támadás nem volt sikeres, mivel nem vittek el bizalmas adatokat, de Frész szerint a rendszergazdai jelszavak megszerzése alapján a hekkerek minden információhoz hozzájuthattak.

Frész Ferenc kritikusan szemléli a kormány kommunikációját az orosz hekkertámadásról, és úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozatal fontos lett volna. Szerinte a kormányzati tanácsadók hibáztak, mert nem adtak megfelelő kommunikációs javaslatokat.

Végezetül Frész Ferenc hangsúlyozza, hogy egy kibertámadást nem lehet kivédeni, csak megelőzni. Úgy látja, Magyarországon nem a megelőzésre koncentrálnak, pedig ez lenne az olcsóbb és hatékonyabb megoldás.