„A halál arcába nézünk” – van, ahol már a megvalósulás küszöbén áll Karsai Dániel álma

A francia Nemzetgyűlés két héten át tárgyalja az életvégi döntésekről szóló új törvényjavaslatot, amely jelentős vitát váltott ki a társadalomban. Emmanuel Macron elnök szerint a hatályban lévő 2016-os törvény elavult, és az új szabályozás ellen heves ellenállásra és támadásokra számít.

A francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette, hogy a törvényjavaslattal a halál arcába nézünk, és a Nemzetgyűlés május 27-én kezdte meg a tárgyalását. A törvénytervezetet már áprilisban a Miniszterek Tanácsa elé terjesztették, és az eutanázia kérdése Franciaországban is élénk vitákat vált ki, hasonlóan Magyarországhoz, ahol Karsai Dániel ügye került a középpontba.

A törvénytervezet szerint az aktív eutanázia feltételei között szerepel, hogy a személy legalább 18 éves legyen, francia állampolgár vagy rendszeres franciaországi lakhellyel rendelkezzen, súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedjen, amely halállal fenyeget rövid vagy középtávú időn belül, és a betegség fizikai vagy pszichológiai szenvedéssel járjon a kezelés ellenére, vagy ha a szenvedés elviselhetetlen a kezelés nélkül, illetve ha a személy úgy dönt, hogy nem folytatja a kezelést.

A törvénytervezethez 3300 módosító javaslatot nyújtottak be, és a vita két héten át tart. A parlamenti bizottság által elfogadott szöveg szerint az aktív eutanázia minden olyan felnőtt számára elérhető lenne, aki előrehaladott vagy végső stádiumú, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. A kormány azonban módosító indítványt nyújtott be, hogy térjenek vissza az eredeti szöveghez, és a jobboldali képviselők csak a végstádiumban lévő betegek számára szeretnék fenntartani az eutanázia lehetőségét, míg a baloldaliak más kóros állapotokra is kiterjesztenék, és vannak, akik a korhatár 13 vagy 15 évre való csökkentését követelik.

A tervezet szerint egyetlen kezelőorvos dönthetne az aktív eutanázia engedélyezéséről vagy megtagadásáról, de egy módosítási javaslat szerint ez egy több területet átfogó kollegiális eljárás részeként történne. A halált elősegítő anyag beadása is vita tárgya, a tervezet szerint a betegek maguknak adhatnák be a szert, orvos, ápoló vagy az általuk kijelölt önkéntes segítségével, ha egyedül erre már nem képesek.

Magyarországon Karsai Dániel, az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász tette közbeszéd tárgyává az életvégi döntés kérdését. Karsai 2022 augusztusában szembesült a halálos diagnózissal, és tavaly szeptemberben bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert szerinte a teljes magyarországi tilalom alapvető emberi jogokat sért. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria elutasította a népszavazás kezdeményezését, de Karsai harcot hirdetett az eutanáziához való jogért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága június 13-án hoz ítéletet ügyében.

Magyarországon jelenleg csak a passzív eutanázia ismerik el, az aktív eutanázia egyetlen formája sem engedélyezett, a gyógyíthatatlan betegek kizárólag az ellátás visszautasításának jogával rendelkeznek.