Nyakunkon a következő nagy háború? Kína hadgyakorlata Tajvan körül
A kínai politikával és Tajvannal foglalkozó szakértők szerint a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú volt, amikor Laj Csing-tö tajvani elnök beiktatása után Kína kétnapos hadgyakorlatot indított a sziget körüli vizeken. Az események arra utalnak, hogy a két fél közötti feszültség továbbra is fennáll, és a régióban egy potenciális háború kockázata nőhet.
Május 20-án hétfőn Laj Csing-tö beiktatása nem telt el feszültség nélkül, és a politikus határozott üzeneteket fogalmazott meg Peking felé, jelezve, hogy a Tajvan önállósága mellett érvelő Demokratikus Progresszív Párt (DPP) álláspontja nem változott. A beiktatást követően három nappal Peking azonnali hadgyakorlatot jelentett be, amely a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) szerint reggel 7:45-kor kezdődött, és Tajvan északi, keleti, déli részén, valamint a Tajvan-szorosban zajlott. A tajvani védelmi minisztérium az eseményekre reagálva „irracionális provokációnak” nevezte a gyakorlatot.
A Hszinhua állami média szerint a Joint Sword-2024A nevű manőverek célja a „tajvani függetlenségi” erők szeparatista cselekedeteinek megbüntetése és a külső erők beavatkozása elleni figyelmeztetés volt. A két napos hadgyakorlat befejezése után Peking világossá tette, hogy készek katonai erőt is bevetni érdekeik érvényesítése érdekében.
Tajvan és Peking közötti feszültség oka, hogy Kína a szigetet saját területének tekinti, míg a nyugati országok ezt határozottan elutasítják. Kína a diplomáciai elszigetelés taktikáját alkalmazza Tajpej ellen, és több ország, mint például Nauru, Honduras, Nicaragua, Kiribati, a Salamon-szigetek és Burkina Faso már Peking mellett foglalt állást. Tajvan tehetetlenül nézi, ahogy hivatalos partnerei sorra elfordulnak tőle, de számos ország még mindig tart fenn „nem hivatalos” kapcsolatot a sziget kormányával.
A PLA járművei évek óta váratlanul jelennek meg Tajvan közelében, és a gyanú szerint „halászhajókat” is felhasználnak kémkedésre. Tajvan válaszul erősíti védelmi képességeit, és a nyugati technológiára támaszkodik. Peking a gazdasági erőt, a kereskedelmet és a kulturális kapcsolatokat is felhasználja, hogy befolyásolja a sziget lakosságát, miközben hackertámadásokkal és hamis hírekkel igyekszik hitelteleníteni a „szeparatista” politikusokat. Az új elnöknek nehéz ciklus áll előtte, mivel a parlamenti többséget a Kínával szorosabb kapcsolatra törekvő erők adják.
A múlt heti váratlan kínai hadgyakorlat utóélete azt mutatja, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti vetélkedés egy újabb fejezete kezdődött. Az Egyesült Államok katonai szövetséget hoz létre a Távol-Keleten, és központi szerepet szán magának a védelmi együttműködésben. A közvetlen összecsapásokat eddig elkerülték, de az indo-csendes-óceáni térség amerikai parancsnokai 2027-et neveztek meg a lehetséges konfliktus kezdetének.