Fehéroroszország felfüggesztette részvételét a CFE-szerződésben
Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke aláírta azt a rendeletet, amely felfüggeszti az ország részvételét a hagyományos fegyveres erők európai korlátozásáról szóló szerződésben (CFE).
A rendeletet, amelyet május 24-én írt alá, Minszk hivatalos jogi információs honlapján tették közzé szerdán. Fehéroroszország, bár nem vesz közvetlenül részt az ukrajnai harcokban, területét az orosz hadsereg számára bocsátotta rendelkezésre az Ukrajna elleni, 2022 februárjában kezdődött konfliktus előtt.
A fehérorosz döntés az orosz lépéseket követi, hiszen Oroszország már 17 évvel ezelőtt felfüggesztette a szerződés alkalmazását, és 2023 májusában végül ki is lépett belőle. Oroszország 2007-ben azért hagyta abba a szerződés betartását, mert az anakronisztikusnak találta, és azzal indokolta döntését, hogy a nyugati országok, különösen a NATO-tagállamok nem ratifikálták a szerződés 1999-ben Isztambulban aláírt új változatát. A ratifikáció elmaradását azzal magyarázták, hogy Oroszországnak előbb ki kellene vonnia csapatait a moldovai Dnyeszteren túli területről és Georgia szakadár köztársaságaiból, amit Moszkva nem hajlandó megtenni.
A CFE-szerződés, amelyet 34 évvel ezelőtt írtak alá Párizsban, korlátozza a csapatok és a fegyverzetek - többek között harckocsik, repülőgépek és tüzérségi fegyverek - számát az Atlanti-óceántól az Urálig, és előírja az információcserét és a kölcsönös ellenőrzéseket. A szerződést eredetileg a Varsói Szerződés és a NATO korábbi tagjai írták alá. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei 2023-ban szintén felfüggesztették a szerződésben való részvételüket, ami további feszültséget okozhat a régióban.
Az orosz állami média és egyházi személyiségek, mint például Artyemij Vlagyimirov atya, az orosz ortodox egyház papja, rendkívüli állításokat terjesztenek, amelyek az áltudomány és a teológiai ferdítés eszközeivel igyekeznek szentesíteni az ukrajnai háborút. Vlagyimirov atya egy televíziós műsorban beszélt egy állítólag Ukrajnában megölt és "feltámadt" kínai zsoldosról, aki állítása szerint a Krími Szent Lukács által meggyógyítva, családjával együtt áttért az ortodox kereszténységre. Az orosz ortodox egyház vezetése, beleértve Kirill pátriárkát is, az invázió során végig a hivatalos Moszkva oldalára állt, és többször is igazolta a háború jogosságát, az orosz ukránellenes propagandával összhangban álló mítoszokat és narratívákat terjesztve.
A brit védelmi minisztérium szerint az oroszokat vereség fenyegette, ezért Moszkva inkább visszakozott a presztízseseménytől. A Nemzetközi Orosz Hadijátékokat, amelyeket először 2015-ben rendeztek meg, és amelyen az utolsó, 2022-ben rendezett eseményen 6000 fő vett részt 37 országból, idén nem rendezik meg. A brit hírszerzés szerint Moszkva vélhetően azért döntött a hadijátékok lemondása mellett, mivel tart a nemzetközi kritikáktól, és az esemény háborús időben triviálisnak tűnhet, valamint eltereli a figyelmet a front eseményeiről. Emellett a csökkentett nemzetközi érdeklődés és az ukrajnai háború miatt elszívott képzett katonai személyzet és felszerelés miatt veszélybe kerülhetett volna az oroszok dominanciája a versenyen.
Egy oroszországi törvényjavaslat szerint extra díjat kéne fizetniük a külföldi szoftvert használó vállalatoknak. A Kreml egy törvénymódosítási javaslata szerint a külföldi szoftvert használó orosz vállalatoknak extra díjat kéne befizetniük a költségvetésbe. Makszut Szadajev, digitális fejlesztésért felelős miniszter kedden egy informatikai konferencián elmondta, hogy a hazai cégekre kivetett illeték bevezetése „kiegyenlítené" a külföldi és az orosz szoftvereket. Putyin május elején írt alá azt a rendeletet, ami előírja, hogy 2030-ig a kulcsfontosságú iparágakban tevékenykedő cégek 80 százaléka hazai fejlesztésű szoftverekre térjen át.
Az Állami Duma már az orosz-ukrán konfliktus teljes körűvé válása előtt is mérsékelni próbálta a külföldi technológiai kitettségét. A Microsofttól való függőség felszámolása érdekében már 2010-ben megkezdték az állami szektor nyílt forrású szoftverekre történő átállítását. 2016-ban pedig saját fejlesztésű levelezőrendszerre állították át a kormányzati szervereket. Részint a nyugati szankciós politika hatására, Ukrajna megtámadását követően rengeteg nyugati technológiai cég kivonult Oroszországból. Egy tavaly decemberben elfogadott uniós szankciócsomag megtiltja az EU-s cégeknek, hogy vállalati és tervezési szoftvereket szállítsanak Oroszországba. Ezzel párhuzamosan a Kreml több nyugati szolgáltatást blokkol vagy épp tilt ki az országból.
Az ukrán katonák kifejezetten elégedetlenek az Egyesült Államok által leszállított Abrams harckocsik harctéri teljesítményével. A CNN által készített harctéri beszámoló szerint az orosz drónok és az ukrán időjárás felkészületlenül érte az amerikai harckocsikat és kezelőiket, melyek nem működnek az elvárások szerint. Az Abrams harckocsik páncélzata nem bizonyult elegendőnek a modern háborús körülmények között, és a Rh-120-as löveg sem teljesített olyan jól, mint várták, mivel csak páncéltörő lőszert kaptak hozzá, ami nem alkalmas épületek vagy gyalogsági állások elleni harcra. Az ukrán harckocsizók szerint még mindig jobbak ezek a tankok, mint a szovjetek, de a tűzerő és a túlélőképesség mellett a műszaki megbízhatóság is problémákat okoz. Az ukrán katonák végül kritizálják szövetségeseiket amiatt, hogy túl lassan és túlságosan darabosan szállítják le nekik az új fegyvereket.