A Mount Everest meghódítása és a zsúfoltság problémája

Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és segédje, Tendzin Norgaj 1953. május 29-én délelőtt fél 12-kor értek fel a Csomolungma csúcsára, amelyet a Föld legmagasabb pontjaként tartanak számon.

A Mount Everest, vagy ahogy helyi nevén Csomolungma is ismert, 8848 méter magas, és a meghódítására száz évvel azután került sor, hogy a hegyet a Föld legmagasabb pontjának kiáltották ki. A hegycsúcs elhelyezkedése és a magaslati körülmények miatt az expedíciók számára komoly kihívást jelentett a csúcs elérése. A brit expedíciók már az 1920-as években megpróbálkoztak a csúcs meghódításával, de ezek az expedíciók nem jártak sikerrel és sok áldozatot követeltek. A Csomolungma csak 1950-ben vált igazán népszerű úti céllá, amikor Nepál megnyitotta határait a külföldi felfedezők előtt. Egy svájci csapat 1952-ben 8600 méteres magasságig jutott, mielőtt feladta volna a küzdelmet a természet erőivel szemben.

Edmund Hillary, aki a Déli-Alpokban szerzett tapasztalatokkal rendelkezett a hófödte csúcsok megmászásában, és Tendzin Norgaj nepáli serpa, aki már a harmincas évek óta ismerte a hegyet, 1953 áprilisában indultak útnak. Több mint másfél hónap elteltével érték el a 8000 méteres magasságot. Végül május 29-én mindketten feljutottak a csúcsra, ezzel történelmet írva. A sikeres csúcsmászás után Hillaryt lovaggá ütötte a királynő, míg Norgaj Brit Birodalmi Érdemrendet kapott.

A Csomolungma meghódítása után a világ minden tájáról érkeztek hegymászók, hogy megpróbálják elérni a csúcsot. 1975-ben Tabei Dzsunko lett az első nő, aki feljutott a világ tetejére, míg 1978-ban Reinhard Messner és Peter Habeler oxigénpalack nélkül érte el a csúcsot. A magyar zászló is ott lobog a csúcson, Erőss Zsoltnak köszönhetően, aki 2002-ben érte el a Mount Everest tetejét.

Azonban a hegycsúcs népszerűsége és a túlzottan megkönnyített hozzáférés komoly problémákat is felvet. Idén már nyolcan vesztették életüket a Mount Everesten, köztük egy 46 éves indiai hegymászó, Banshi Lal, aki ereszkedés közben megbetegedett és kórházba szállítása után elhunyt. Május 21-én egy brit hegymászó, Dan Patterson, és kisérője, Pas Tenji tűnt el, miután lezuhantak a hegy Kína felőli oldalán. A zsúfoltság miatt kialakult "emberi dugók" veszélyeztetik a hegymászókat, akik hosszú sorokban, oxigéntartalékaik fogytán közelítik a csúcsot. A nepáli Legfelsőbb Bíróság arra kéri a kormányt, hogy korlátozzák a kiadott engedélyek számát, mivel jelenleg bárki, aki kifizeti a 11 ezer dolláros (3,9 millió forint) engedélyt, csúcstámadásra indulhat. A Mount Everest meghódítása így nemcsak a természet, hanem az ember okozta akadályokkal is szembenéz.