A városok rejtett veszélye: a légszennyezettség valódi következményei
Az Európai Unióban évente 253 ezer haláleset előzhető meg, ha a levegő tisztasága megfelelne az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak.
Az Európai Unióban a légszennyezettség szintje jelentősen túllépi az Egészségügyi Világszervezet által javasolt értékeket, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legújabb felmérése szerint 253 ezer haláleset elkerülhető lett volna, ha a finomrészecskék koncentrációja megfelelt volna a WHO ajánlásainak. Ennek fényében az Európai Unió régiói és városai képviselői egy irányelv-javaslatot dolgoztak ki, amely arra szólít fel, hogy az unió levegőminőségi szabályozását 2035-ig összhangba kell hozni a WHO iránymutatásaival.
A WHO új becslései szerint a légszennyezettség növelheti vagy súlyosbíthatja több betegség kialakulását, többek között a tüdőrákot, a szívbetegségeket, az asztmát és a cukorbetegséget. A nitrogén-dioxid-szennyezés 52 ezer, míg az ózonnal történő rövid távú érintkezés 22 ezer halálesetért felelős az unióban. A légszennyezés emellett jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.
Marieke Schouten, Nieuwegein képviselője és a Régiók Európai Bizottságának (CoR) tagja szerint Európa városi lakosságának 97 százaléka van kitéve a WHO által ajánlott küszöbértéket meghaladó részecskeszennyezésnek. A Tiszta Levegő Fórumon elhangzottak szerint a levegőminőséggel kapcsolatos lakossági tájékoztatás megerősítése kulcsfontosságú közegészségügyi intézkedés. A levegőminőségi indexnek felhasználóbarát, a tagállamok között összehasonlítható és a lakosság számára hozzáférhető információkat kell tartalmaznia.
Az irányelvjavaslat kapcsán jelenleg háromoldalú tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között. Az Európai Bizottság a közelmúltban döntött arról, hogy lezárja a Lengyelországgal szemben folytatott 7. cikk szerinti eljárást, amelyet a jogállamiság megsértése miatt indítottak 2017-ben. A Bizottság szerint Lengyelország megtett minden szükséges lépést az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelését és az uniós jog elsőbbségének elismerését. A 7. cikk szerinti eljárás lezárásáról szóló határozatot az Általános Ügyek Tanácsa 2024. május 21-i ülésén vitatták meg. Ez a fejlemény jelentős változást jelent Lengyelország és az EU kapcsolatában, míg Magyarország marad az egyetlen tagállam, amely ellen fut ez a jogállamisági tárgyú procedúra. Az Európai Bizottság visszavonta Lengyelországról a "hetes cikkes" eljárás első ágát, amivel megindította a procedúrát, és a tagállamok döntése alapján bizonyos tagállami jogok megvonását lehetővé tevő második ágat is. Az Európai Parlament által kezdeményezett Magyarországgal szembeni eljárás azonban továbbra is folyamatban van.